Kastélyprogram úgy van, hogy nincs
Az ország 800 kastélyából és kúriájából körülbelül 750 műemlék, s ezek közül mintegy 90 van jelenleg állami tulajdonban. Ez utóbbiakra dolgozta ki 2004-ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az úgynevezett kastélyprogramot, melyben meghatározták, milyen szerepet szánnak a köztulajdonban lévő épületeknek.
Huszonhetet például nem kívántak feltétlenül állami tulajdonban tartani. Eladásukat azonban az ellenzék az állami vagyon "elkótyavetyélésének" titulálta, s ezt a bélyeget a kormány nem szívesen viselte volna, így még 2005-ben levette a napirendről értékesítésüket.
További ötöt viszont (az Óbuda főterén álló Zichy-kastélyt, a fertődi Esterházy-kastélyt, a gödöllői királyi rezidenciát, a körmendi Batthyány-Strattmann-várkastélyt és a keszthelyi Georgikont) a kulturális közcélok szempontjából kiemeltnek, 41-et pedig jelentősnek minősített, s ezeknek a reprezentatív országbemutatást jelölte ki célként, lehetőleg intézményi keretek között vagy más formában. Magyarán e kastélyokat látogathatóvá akarta tenni (ha még nem azok), belső értékeiket magas színvonalon, hitelesen kívánta megújítani, s ehhez még valamilyen intézményként működő kulturális többletet is szívesen hozzáadott volna.
A 41 közül több már eleve alkalmas volt a feladatra (például Nagycenk, Martonvásár, Nagytétény), vagy olyan, amelynél nem feltétlenül kötötték ki az intézmény jellegű hasznosítást (például Lovasberény, Szilvásvárad). De akadt húsz olyan kastély, amely (a kizárólagos feladatként megjelölt) intézményi keretekben történő országbemutatásra csak jelentős befektetéssel volt alkalmassá tehető. Az utóbbi években e húsz kastély szinte mindegyike (kettő kivételével) a kulturális minisztérium vagyonkezelő kht.-jának, a Műemlékek Állami Gondnokságának (MÁG) kezelésébe került a korábbi vagyonkezelőtől, a KVI-től.
Csány Éva, a MÁG igazgatója szerint a náluk lévő kastélyok szinte mindegyikénél eljutott a program a lehetséges hasznosítás megvalósíthatósági tanulmányáig vagy az elvi építési engedély szintjéig, de van, ahol már holnap nekiállhatnának a felújításnak, hiszen érvényes építési engedélyük van. Mint például a tuzséri Lónyai-kastély esetében, ahol kívülről már rendbe is tették az épületet, de belső megújítására nincs elég pénz. Több kastélyukban jelenleg megyei önkormányzati intézmények működnek: Csákváron kórház, Szabadkígyóson szakközépiskola, Zsirán és Dobán szociális otthon, Pilisen nevelőotthon. Ezek esetében egyelőre csak az épület és parkja látogathatóságát igyekeznek megszervezni, 2012-ig nem terveznek bennük funkcióváltást. Hosszú távon viszont ez a kijelölt cél. Most azonban az üresen álló kastélyokra koncentrálnak, ahol más intézmények érdeksérelme nélkül valósulhat meg a MÁG nemcsak kastélyokra kiterjedő országbemutató programja, a kulturális célú hasznosítás és a reprezentatív bemutatás. Így egyebek mellett Edelényben, Fájban, Dégen, Nádasdladányban, Majkon, Tatán, Pécelen és Tuzséron. E települések kastélyfelújítási terveit igyekeznek a most formálódó regionális operatív programok részévé tenni, s végül is európai támogatást nyerni a rendbetételükre.
Nemcsak a MÁG teszi ezt, hanem valószínűleg a legtöbb állami műemlék kastélyt kezelő intézmény vagy település is. Az eredeti kastélyprogramban érintettet kilencven állami helyszínnek legalább a fele biztosan a régiós programokba szeretne bekerülni, s ezzel forráshoz jutni. De mások is. A magántulajdonban vagy az önkormányzati tulajdonban lévők közül is sok. Máshonnan ugyanis legfeljebb aprópénzt remélhetnek. Ami kisebb-nagyobb felújítás eddig történt az úgynevezett kastélyprogramban, az a MÁG, a KVI, s különböző vagyonkezelők keretéből, illetve pályázati pénzekből - néhány százmillió forintból - valósult meg.
A kastélyprogram sohasem jelent meg nevesítve a költségvetésben, mondja Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke. Tulajdonképpen mint program nem is létezett, s amit annak neveznek, az inkább a program előkészítése volt. De ennek a munkának az eredménye többek közt, hogy a legtöbb helyen megfogalmazódtak a hasznosítási célok. Az is az eredmények közé sorolható, hogy most határozott, kidolgozott tervekkel tudnak az állami kastélyok pályázni a nemzeti fejlesztési terv keretében európai pénzekre. Hogy mi lesz azokkal, amelyek ebből most kimaradnak? Mivel a "kastélyprogram" megy tovább, később ezek is meg fogják találni hasznosítási formájukat, s hozzá a támogatást.
Závecz Ferenc, az Oktatási és Kulturális Minisztérium beruházási államtitkára szerint a nemzeti örökségi értéket hordozó épületek közül azoknak a normális kezelésére van mód, ahol sikerül megtalálni a megfelelő hasznosítást. Így az Új Magyarország fejlesztési terv keretében azoknak a kastélyoknak van esélyük bekerülni a regionális operatív programokba, amelyek idegenforgalmi, infrastrukturális vagy környezeti fejlesztést is megjelölnek célként, vagy más ágazati célokat, például a foglalkoztatást szolgáló fejlesztéseket is terveznek.
