Ansip jobbközép pártja, az Észt Reformpárt a szavazatok 27,7 míg a vele szövetséges politikai erő, az Észt Centrumpárt 26,2 százalékát nyerte el. A két párt így 31, illetve 29 helyet szerzett meg az egykamarás 101 tagú észt parlamentben. A jobboldali-nacionalista ellenzéki pártok Pro Patria és a Res Publica a voksok 17,8 százalékát (19 mandátum) gyűjtötték be. A szociáldemokraták 10,6 százalékos (10 mandátum), az Észt Népi Unió pedig 7,2 százalékos (6 hely) eredményt könyvelhet el a szavazatok részleges feldolgozottsága alapján. Ezeken a pártokon kívül még a zöldek jutottak be a parlamentbe, tekintve, hogy a környezetvédők a szavazók 7,2 százalékának a bizalmát nyerték el, s így az 5 százalékos bejutási küszöböt túllépve először küldhetnek képviselőket az észt törvényhozásba, szám szerint hatot. A részvételi arány 61 százalékos volt, és ez magasabb a 2003-ban tartott legutóbbi törvényhozási választások 58,2 százalékos arányánál. A balti államban először rendeztek parlamenti választást azóta, hogy Észtország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz és NATO-hoz. A világon először Észtországban most az interneten keresztül is leadhatták voksaikat a választásra jogosult polgárok. Exit-poll felmérést nem rendeztek. Az észtországi lakosság mintegy 20 százalékának nincs választójoga, mert nem állampolgárai az egykor a Szovjetunióhoz tartozott balti országnak. Ez a réteg főként az Észtországban maradt oroszajkú személyekből tevődik össze. (MTI)