Ehhez a 2002-ben bevezetett elektronikus személyi igazolvány csipjét kellett a számítógépbe helyezni, majd a szavazás honlapján egyéni kód segítségével szavazni és a szavazatot elektronikus aláírással megerősíteni. A rendszer - amelyet hackerekkel teszteltek - már 2005 októberében, az önkormányzati választáson sikerrel debütált.

Igaz, az Európában egyedülinek számító e-szavazási lehetőséggel most csak 30 ezer választó élt. Az észt választási bizottság jelentése szerint nem volt technikai fennakadás és hackertámadás sem.

Az előzetes felmérések szerint a jelenlegi kormányfőt adó Reform Párt lehet a választás győztese. Andrus Ansip pártja - amely 19 mandátumával jelenleg a harmadik legnagyobb frakciót adja - azonban a "Bronzkatona-konfliktussal" nagy kockázatot vállalt. A szovjet katonai emlékművek, köztük a tallinni Bronzkatona eltávolítását lehetővé tévő törvény támogatásával valószínűleg megnyerték az észt radikálisokat, ám elvesztették az ország 30 százalékát kitevő orosz ajkú lakosság szimpátiáját. (Igaz, közülük 150 ezren észt nyelvtudás híján nem rendelkeznek észt állampolgársággal, így szavazati joggal sem.)

A másik esélyes Ansip szövetségese, a 20 képviselőt adó Centrista Párt, amely azonban kevésbé támogatta szovjet emlékművek elbontását. Egyértelműen ellenezte a harmadik koalíciós partner, a Népi Szövetség. Az egykori szovjet tagköztársaság törvényét Moszkva állami barbarizmusnak minősítette.

Az sem kizárt, hogy a 16 éve független ország 13. kormányfőjét a Köztársaság Párt adja, amennyiben a jelenleg legnagyobb, 26 fős frakciót adó párt vezére, Mart Laar képes lesz szövetségest találni. Ez elvileg bárki lehet, ugyanis mind a hét, jelenleg parlamenti párt vezetője egy szombati televíziós vitaműsorban - Észtországban nincs kampánycsend a választást megelőző napon - kijelentette: nincsen egyetlen parlamenti párt sem, amellyel semmiképp sem szövetkeznének.