Ki piszmog többet reggel?
A NŐttön NŐ című programsorozat sokféle eseményt kínált, de a rendezvények gerincét a vitafórumok adták. Az első pódiumbeszélgetésen - téma: nők a közéletben és a közigazgatásban - az egyetlen férfi vendég, Gerő András történész gondoskodott arról, hogy bele legyen csapva a lecsóba rendesen. Amikor Rauh Edit esélyegyenlőségi államtitkár elpöttyintette, hogy női identitását külsőleg is igyekszik megjeleníteni, Gerőnek korszakos ötlete támadt. Rádöbbent, mi a nők legnagyobb problémája. Hisz nekik reggelente több idő kell, hogy elkészüljenek. Szemfestés meg ilyesmi. Mi lenne, ha munkaidő-kedvezményt kapnának? Napi húsz percet például?
Ballainé Krikker Zsuzsanna alezredes közölte, hogy a hadseregben nem engedélyezett a smink. Mások szerint éppen a férfiak azok, akik feltűnően sokáig piszmognak a fürdőszobában. Gerő András - mondván, a népet nem lehet akarata ellenére boldogítani - visszavonulót fújt. Aztán bejelentette, hogy asztalnál ülő nők mindegyikével szívesen összeköltözne két napra, kipróbálandó, hogy melyikük mennyi ideig készülődik. A viccelődő történész valószínűleg nem is tudta, milyen szerencsés: jobb kocsmákban ilyenért már ütnek.
A médiaszekcióban Molnár Gabriella, a Nők Lapja főszerkesztője a címlapkészítés fortélyaiba avatta be a nagyérdeműt. Az olvasónak - mondta - legyen viszonya ahhoz, aki a címlapon van, és az illető legyen ismert ember. Miután ily módon felbecsülhetetlen értékű kuliszszatitkok birtokába jutottunk, a tévés Jakupcsek Gabriella megjegyezte, hogy a róla készült címlapfotók túlnyomó többségén ugyanaz a kifejezéstelen mosoly látható. A női lapok is mintha egyformák lennének. Amúgy a médiában tömegével mozognak olyan férfiak, akiknek az öltözködésével szemben nincs semmilyen követelmény. Néha legalább a korpát lesöpörhetnék a zakójukról.
A szintén tévés Bombera Krisztina az általa adott interjúkban mindig elmondta, hogy feministának vallja magát, de ezt egyedül a Nők Lapja volt hajlandó leközölni. Más szerkesztőségek vagy a lap, vagy a nyilatkozó jól felfogott érdekeire hivatkozva jobbnak látták titokban tartani a kínosnak vélt körülményt. A nőkről ma is sematikus képek élnek a sajtóban - állapította meg Bombera -, a "karrierista állat" és a "szent anya" szerepe között még mindig nincs átmenet.
Az első estén a világzene egyik új sztárja, Szalóki Ági adott koncertet, a zárónapon a másik, Palya Bea. Közben azért rendeztek még vitafórumokat is. Az egyiken például híres párok szerepeltek: Esze Dóra és Vámos Miklós író, valamint Stahl Judit és Bohus Péter. Utóbbi nem híres ugyan, de kétségtelenül együtt él Stahl Judittal, és - ha jól értettük - közös produkciókban gyártják a szakácskönyveket. Az anekdotákkal és csipkelődésekkel fűszerezett beszélgetésen Lévai Balázs megkérdezte, hogy ki mit tanult a másiktól. Nos: Vámos Miklós azt tanulta meg, hogy veszekedni nem feltétlenül rossz dolog, Esze Dóra azt, hogy mi az értelme a szelídségnek, Bohus Péter azt, hogy az érzelmeket érdemes vállalni, Stahl Judit meg azt, hogy lehet jó embernek lenni.
A végszó az irodalomé volt. Természetesen terítékre került a divatos kérdés: van-e nőirodalom? Gordon Agáta - akit a moderátor Bódis Kriszta a Kecskerúzs című kultikus regény szerzőjeként mutatott be, és nem kisebb íróhoz, mint Galgóczi Erzsébethez mért - a nőirodalomról folyó vitát Amerika felfedezéséhez hasonlította. Magyarországon - mondta - csak az utóbbi időkben kezdtek eltöprengeni azon, hogy az irodalom óceánjában talán van egy olyan kontinens, amit nőirodalomnak hívnak. Annak idején sokan kételkedtek Amerika létezésében: most a nőirodalommal vannak ugyanígy.
