Nyelveket tanulni nem csupán a kulturális sokszínűség vagy a zökkenőmentes külföldi nyaralás kedvéért érdemes. Az Európai Bizottság most megpróbálja a pénztárcájukon keresztül motiválni az unió vállalkozóit. A brüsszeli testület által rendelt jelentésből ugyanis kiderül: jó néhány kis- és középvállalat exportszerződésektől - és ezáltal sok pénztől - elesik, mert képtelen idegen nyelveken tárgyalni, levelezni, saját magát reklámozni.

A nagyobb meggyőző erő kedvéért, számszerűsíteni is igyekszik mindezt a dokumentum, amelyet Leonard Orban többnyelvűségért felelős román EU-biztos mutatott be. (Aki mindjárt azt is bizonyítani remélte, miért van szükség erre a tárcára a bizottságon belül...) A brit Országos Nyelvi Központ (CILT) felmérése közel kétezer európai vállalatot vizsgált, közülük tizenegy százalék (195 cég) számolt be meghiúsult szerződésekről. A kommunikációs korlátok miatt valamennyien több millió eurós üzletről "csúsztak le" - sőt, a hoppon maradt vállalatok száma a valóságban bizonyára magasabb, hiszen nem mindenkiben tudatosul, milyen gondokat okoz a nyelvtudás hiánya.

Hiába a "határok nélküli Európa", a kis- és középvállalatok általában nehezen tudnak kitörni az országhatárok szorításából. A külföldi üzletek fellendítéséhez a brüsszeli bizottság négy jó tanáccsal is szolgál: a cégek dolgozzanak ki nyelvi stratégiát, alkalmazzanak anyanyelvi munkatársakat, vegyenek fel nyelveket beszélő kollégákat, forduljanak bátran tolmácsokhoz és fordítókhoz. Szakértők szerint a fenti négy területbe beruházó vállalkozások exportja ötven százalékkal magasabb, mint a többieké - márpedig az exportáló cégek termelékenyebbek és sikeresebbek, s jobban ismerik a piacot.

A "Do you speak English" az üzleti életben ma már édeskevés. Az EU vállalkozói ráébredtek arra, hogy Kelet-Európában sok helyütt még mindig az orosz, illetve a német a közös nyelv; az afrikai országokkal kereskedőknek jól jön a francia ismerete, a latin-amerikai partnerekkel pedig spanyolul könnyebb boldogulni. Úgy tűnik tehát, hogy a nyelvtanárok nem maradnak munka nélkül: már csak azért sem, mert minden második megkérdezett cég tervezi, hogy a következő három évben újabb külföldi piacokon veti meg a lábát.