Meddig lehet „magyar húzónév” az a francia exkormányfő, aki háborús bűnöst, illetve holokauszttagadót vesz védelmébe? - vetődik fel Raymond Barre megnyilatkozásai kapcsán.
Mikor válik Barre a magyaroknak is kínossá?
Konzervatív, de mindvégig pártonkívüli volt francia miniszterelnök, az Európai Bizottság egykori alelnöke, Lyon korábbi polgármestere – ráadásul magyar származású, Márai Sándort fordító feleséggel. Van-e mindennél jobb referencia a magyar ügyek párizsi elősegítésére? Nincs, de nem is kell: Raymond Barre a Budapesti Operabarát Egyesület és Alapítvány védnökségétől a Párizsi Magyar Intézet Baráti Körének elnökségéig szívesen vállalt magyar vonatkozású társadalmi megbízatásokat.
Ám a 83 éves veterán politikus megnyilatkozásai kezdenek egyre kínosabbá válni. Legutóbb a francia zsidók ernyőszervezete találta botrányosnak, hogy Barre egy csütörtök esti rádióműsorban védelmébe vette Maurice Papont, az egyetlen, háborús bűnökért elítélt francia főtisztviselőt, illetve Bruno Gollnischt, az Európai Parlament szélsőjobboldali frakciójának vezetőjét, akit nemrég a holokauszt bagatellizálásáért ítéltek felfüggesztett börtönbüntetésre. Barre egyúttal úgy vélte: „a zsidó lobbi”, amely „leginkább a baloldalhoz kötődik”, „méltatlan műveletek végrehajtására képes”. Noha Gollnisch kijelentéseitől bizonyos fokig elhatátolta magát, a Nemzeti Front politikusát „rendes embernek” nevezte. A mintegy 1600 francia zsidó deportálásának megszervezéséért felelős Papon kapcsán pedig közvetve úgy vélte, a zsidók halálba küldése „nem volt elég nagy nemzeti ügy” ahhoz, hogy a nemrég elhunyt főtisztviselő lemondjon Gironde megye prefektúrájának főtitkári tisztéről. – Elvégre működtetni kellett Franciaországot – védte Barre Papont, aki egyébként a 70-es évek végén épp az ő kormányában volt költségvetési miniszter. (A deportálásokban játszott szerepe akkor még nem vált ismertté; később leplezte le a Le Canard enchainé szatirikus lap.)
A rádióműsorban a francia politikus azt mondta: nem bánta meg korábbi kijelentését, amelyet egy párizsi zsinagóga elleni, csaknem harminc évvel ezelőtti merénylet kapcsán tett. Barre szerint az elkövetők „a bűnös zsidókat akarták megbüntetni”, ám „ártatlan francia járókelőkre sújtottak le”, noha „a franciáknak semmi közük nem volt ehhez az ügyhöz”.
Az interjúban elhangzottakat a párizsi írott sajtó, így a Le Monde is idézte. - Miket kellene Barre-nak mondania ahhoz, hogy személye kínossá váljon a párizsi Magyar Intézet számára? – kérdeztük Derdák András igazgatótól, aki hivatalból tagja a baráti kör, mint civil szervezet elnökségének is. Ő azt felelte: nem ismeri az említett nyilatkozatokat, ezért előbb tájékozódnia kell.
Brüsszel
