"Egy új oroszországi telepről van szó pilóták vezérelte űrhajók felbocsátására. Hogy pontosan hol lesz ez a starthely, csak néhány hét múlva mondhatom meg. Mindent alaposan meg kell hányni-vetni, mielőtt kiválasztjuk a helyszínt" - szólta el magát Anatolij Perminov, az orosz űrkutatási ügynökség (Roszkoszmosz) feje a múlt hét végén, a Francia Guyana-i Kourou űrrepülőteréről hazatérőben a RIA Novosztyinak.

Perminov ezzel egyértelművé tette, hogy a Roszkoszmosz nem akar többé Kazahsztántól függeni. Jurij Gagarin 1961-es űrrepülésétől fogva ugyanis a kazahsztáni Bajkonurból bocsátják fel a szovjet, majd az orosz pilóta vezérelte űrhajókat. Az 1950-es években épült bajkonuri űrrepülőteret Oroszország továbbra is használja a Szovjetunió 1991-es széthullásával függetlenné vált Kazahsztánnal kötött megállapodások alapján. Ezért Oroszország évi 115 millió dollár bérleti díjat fizet Kazahsztánnak egy 2050-ig szóló, 2004-ben aláírt megállapodás alapján, amely egy tíz évvel korábbi megállapodást erősített meg.  

A Roszkozmosz szóvivője, Igor Panarin sietett "hivatalosan" hangsúlyozni: főnöke "semmilyen hivatalos bejelentést nem tett" az új űrrepülőtér építéséről. Perminov "őszinteségi rohama" ugyanis hetekkel megelőzi a tervnek az orosz kormány általi jóváhagyását. Ezt a vitát pedig megzavarhatja Kazahsztán várhatóan negatív reagálása - világított rá a háttérre a Moszkovszkij Komszomolec.

Mindamellett a moszkvai tömeglap szerint a Roszkoszmosz vezetőségét régóta foglalkoztatja "az önerőre támaszkodás" gondolata. Először is pénzügyi megfontolásból: Oroszország ugyanis 50 év alatt összesen mintegy hatmilliárd dollár bérleti díjat fog kifizetni Kazahsztánnak Bajkonur használatáért. Ezzel szemben egy saját űrrepülőtér építése félmilliárd és egymilliárd dollár közötti összegbe kerülhet szakértők szerint. "Persze feltéve, hogy a csinovnyikok nem fognak túl sokat lopni" - fogalmazott meg egy jámbor óhajnak minősíthető megszorítást a lap, hozzátéve: a Roszkoszmosznak az sem tetszik, hogy Kazahsztán megtilthatja bizonyos rakéták indítását (amint azt a Dnyepr hordozórakétákkal tette egy múlt nyári baleset nyomán).

- Mindenesetre Oroszország nagyon előnyös starthelyet veszít el, ha távozik Bajkonurból. Az északnyugat-oroszországi Arhangelszki területen lévő Pleszeck, ahonnan jelenleg katonai rakétákat indítanak, nem alkalmas pilóták vezérelte űrhajók felbocsátására, mert túl északon fekszik. A távol-keleti (Amuri területen) lévő Szvobodnij űrbázis pedig túl messze van az ipari központoktól kozmonauták felbocsátásához. Ezért ezt a két helyszínt a Roszkoszmosz számításba sem vette - értesült a Moszkovszkij Komszomolec.

A legnagyobb esélye a jó öreg Kapusztyin Jar-i rakétakísérleti telepnek van. Ezen a Volga-vidéki (Asztraháni terület) bázison tökéletesítette 1947-ben Szergej Koroljov szovjet főkonstruktőr a náciktól zsákmányolt V-2-eseket, s indította egy év múltán az első szovjet ballisztikus rakétát, az R-1-est. Később, 1960-ban innen startolt Szputnyik-5 űrhajóval Sztrelka és Belka (a két kutya, amely épségben vissza is tért a Földre). "Szakértők szerint egy nagyszabású modernizálás után Kapusztyin Jarból ember is repülhet a világűrbe. Hivatalosan" - toldotta meg az orosz lap.

(MTI)