Árfolyamvita mozgatta a piacot
- Magyarország öt éve leszakadóban van, az egy főre eső nemzeti jövedelmet tekintve Észtország már megelőzte, Szlovákia meg behozta - mondta nyitó előadásában Bokros Lajos, a CEU professzora. A volt pénzügyminiszter ezzel alátámasztotta: a magas pénzügyi hiány és a nagymértékű állami újraelosztás leszorítása végett szükség van a radikális államháztartási reformokra. Enélkül még 2009-ben sem nő érdemben a magyar gazdaság.
Veres János pénzügyminiszter szerint a növekedés motorja részben az lesz, hogy az állam 2009-ben ezermilliárd forinttal kevesebb hitelt vesz fel a piacról, s ez az összeg a vállalkozások forrásait bővítheti. A gazdasági növekedés másik tényezője az uniós forrásokból érkező fejlesztési pénz.
Intelligens, aktív és szabályozó állam kialakítását sürgette Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke, az Orbán- kormány volt kancelláriaminisztere. Kifejtette: az államreform ma fiskális stabilizációt, azaz rövid távú bevételnövelést és kiadáscsökkentést jelent, amelyhez a kisebb állam víziója társul. Ám nem alakult ki széles körű megegyezés arról, hogy milyen feladatokat kell ellátnia az államnak. Új társadalmi, gazdasági stratégiát sürgetett Stumpf, olyan modellt, amelyben a piacok, a családok és az állam egyensúlyának megteremtése képes választ adni a felmerülő problémákra. A volt kancelláriaminiszter emellett elkerülhetetlennek nevezte a nyugdíjkorhatár emelését.
A konferencia szervezőinek kérdésére, mit tartanának az új jegybankelnök, Simor András sürgető feladatának, Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója, az MNB volt igazgatója azt válaszolta: meg kellene győzni a kormányt az árfolyamsáv eltörléséről.
Ezzel többé-kevésbé párhuzamosan élénk mozgás jellemezte a forint árfolyamát. Az euró jegyzése reggel rövid idő alatt 254,70 forintról 252,70-ig változott, s egy londoni befektetési ház a sáv eltörléséről szóló budapesti pletykákra hivatkozva kezdett spekulációs forintügyletekbe. Mire a konferencián elhangzottak a kérdéses mondatok, a forint már gyengült, a kurzus egészen 254,50-ig ment vissza, aztán késő délután újra izmosodott. Mindez összefüggésben lehetett persze a nemzetközi pénzmozgásokkal is, amelyek az utóbbi napokban nagy ingadozásokat mutattak.
Az árfolyammal kapcsolatos felvetést egyébként azonnal elutasította egyébként Veres János. A pénzügyminiszter nem látja okát annak, hogy néhány magánszemély ötletét a kormánynak napirendre kellene tűznie. - A kérdés nincs napirenden - nyilatkozta Neményi Judit, a monetáris tanács tagja. S ezt mondta Auth Henrik, az MNB alelnöke is.
- Ha jelentősen javul a pénzügyi egyensúly és megnyugszik a piac, akkor el lehet ezen gondolkodni - mondta lapunknak Barcza György, az ING elemzője. Most ezek az ötletek még azt is sugallhatják: Magyarország kitolja az euró bevezetését. Később is át kell gondolni azonban egy ilyen lépést, hiszen ha az ország eljut oda, hogy csatlakozhat az euró előszobájának tekintett árfolyamrendszerhez, akkor ezt megelőzően már nem feltétlenül szükséges a lebegtetés.
A magyar valuta az euróhoz képest a 282 forintos középárfolyamtól felfelé és lefelé is 15 százalékot mozoghat. Egyes szakértők úgy vélik, hogy az inflációs célt követő monetáris rendszerhez a sáv nélküli árfolyam jobban illik.
A pénteki The Timesban megjelent interjújában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyébként kijelentette: Magyarország 2010-2015 között csatlakozik az euróövezethez. Londoni elemzők erre úgy reagáltak, hogy a 2015-ös, vagyis minden eddiginél távolabbi csatlakozási dátum lehetőségének felvetése valószínűleg "nem nyelvbotlás". Az elemzők zöme eddig 2014-et jelölte meg a legvalószínűbb dátumként.
