Az már csak az élet cinizmusa, hogy kultuszjelenségként örök ellensége, a kapitalizmus használta fel őt leghatékonyabban. Pólók, pulóverek az arcképével - divatcikkek.

Immár az is bizonyos, hogy a honi baloldal ifijei is Ernesto Guevarát választották idolnak. Ő díszelgett nemrégiben megjelent újságuk címlapján, s az ő nevét adták legutóbbi rendezvényüknek is. Azóta is magyarázzák a bizonyítványukat, mivel számtalan támadás érte őket a példaképválasztás miatt, és nemcsak a jobboldalról. Tartok tőle, jogosan. Egy liberális demokrácia keretein belül működő, értékalapú identitással rendelkező, magát szociáldemokrata mozgalomként definiáló párt ifjúsági szervezetének semmi, de semmi köze nem lehet Ernesto "Che" Guevarához. Ahogy neki sem volt sok köze például az emberi jogokhoz. Guevara - hőstettei mellett és alkalmával - ölt és öletett. Tömeggyilkosságok résztvevője volt. Lehet sok baloldali ember, ki álmaiban, zaklatott éjszakákon Chevel harcolt a bolíviai őserdőben vagy a Zempléni-hegységben, de ez csak álom. Che Guevara lehet éjszakába nyúló beszélgetések hőse tábortüzek mellett, de egyetlen demokratának sem lehet idolja.

Persze más lenne a helyzet, ha a Fiatal Baloldal tagjai hajigálnának márványlapokkal rendőröket, hogy a mélyszegénységben élő gyermekek lehetetlen életkörülményei ellen tiltakozzanak, vagy ha esetleg ők eresztenének egy sorozatot a rendőrpalotába, hogy a rendfenntartó erők netes fórumán dúló cigányellenes rasszizmus ellen tiltakozzanak... Mert bizony Che sem küzdött különb eszközökkel többségükben valóban nemes célokért. Sőt.

Ám nem Ernesto Guevara az egyetlen, aki nem fogadta el a társadalmi, gazdasági és politikai struktúra igazságtalanságait. Voltak sokan mások, akik úgyszintén nemes célokért küzdöttek, akik meghaltak a baloldali eszmékért, és még demokraták is voltak. Ott lehetne például a honi baloldal ifiszekciójának ideáljai között Mónus Illés, Gimes Miklós, Ignotus Pál és sokan mások.

De az mindenesetre sajátos, hogy a kubai forradalom hősét példaképül választó szervezet elnöke egyúttal elnökségi tagja az MSZP egyik frissen alakult platformjának, a Magyar Progresszív Társaságnak, amely a reformok folytatásának szükségességét hirdeti. Nem kétséges, hogy Guevara minden eszközzel harcolna e reformok ellen. Ilyen tisztázatlan ellentmondásokkal a Fiatal Baloldal csak Orbán Viktor nyomában ballaghat az értéktemető felé. Nem lesz joguk tiltakozni, ha koronát úsztatnak a Dunán, ha csak szökőévenként rendeznek költségvetési vitát, és plenáris ülést se sokkal gyakrabban, nem lesz joguk tiltakozni a demokrácia semmilyen sérelme ellen, hiszen az ő idoljuk sem áll közelebb a demokráciához egyetlen politikai ellenfelüknél sem. Sőt.

A honi baloldal ifjabbjai ezúttal rossz lóra tettek. Ideje megérteni, hogy nemcsak Ernesto "Che" Guevara "remeg meg a felháborodástól, valahányszor igazságtalanság történik a világban", hanem sokan, nagyon sokan mások is. Csak kevésbé divatosak. Így a honi baloldal hősei a múlt ködébe vesznek. Kéthly Anna, Bálint György, Szabó Ervin... Pedig ők lehetnének a demokratikus baloldal számára az, ami Ernesto Guevara semmiképp.

A Fiatal Baloldal magazinja a kongresszuson