A Levegő Munkacsoport régóta kongatja a harangot: Budapesten vészhelyzet van. Évről évre nő a levegőszennyezéssel öszszefüggésbe hozható megbetegedések száma, az asztmásoké 1980 és 2005 között majdnem a tízszeresére, a tüdőrákosoké a háromszorosára emelkedett. A fővárosban - ugyancsak a levegőszennyezettség miatt - évente több mint 2000 ember hal meg idő előtt; ha nem változnak a kondíciók, egy átlagos budapesti polgár csak a porszennyezettség következtében három évet veszíthet életéből.

A Munkacsoport az állapotok javítása érdekében olyan javaslatokat igyekszik kidolgozni, amelyek már néhány éven belül éreztetik jótékony hatásukat - jelezte a szervezet vezetője, Lukács András. Ilyen kezdeményezés volt az is, amelynek eredményét tegnap ismertették: a civil szervezet megkérte a közlekedési tárcát (GKM), vizsgáltassa meg: mi kellene ahhoz, hogy a fővárosba autóval érkezőknek legalább a felét át lehessen ültetni a tömegközlekedési járművekre.

A GKM által megbízott Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft. tanulmányt készített, amelyben egyebek mellett megállapította: egy átlagos munkanapon 400000 ember hajt be Budapestre autóval, tömegközlekedéssel pedig 210 ezer - vagyis 65 százalék kocsival érkezik. A tanulmány írói úgy látják: ahhoz, hogy az autósok felét átterelhessék az autóbuszokra (úgy, hogy minden utasnak jusson ülőhely), egyszeri beruházásként 66 milliárd forintot kellene költeni a műszaki feltételek biztosítására és 650 modern busz beszerzésére. Ehhez az összeghez hozzáadódik a megvásárlandó ingatlanok költsége (műszaki telepek, végállomások bővítése). És ott van még az új buszok éves üzemeltetési költsége, nagyjából 9 milliárd forint; igaz, ennek nagy része megtérülne a menetdíjakból.

A Levegő Munkacsoport a tanulmányból - és más anyagokból - azt a következtetést vonta le, hogy 100 milliárdból már három év alatt gyökeres változást lehetne elérni Budapest közlekedésében és környezeti állapotában. Mindehhez persze ilyen-olyan "kiegészítő intézkedések is szükségeltetnek, melyeknek célja, hogy a buszos utazás kényelmesen és kulturált körülmények között teljen - megbízható haladást lehetővé tevő buszsávok, kellemes várakozási körülmények, korrekt, gyors utastájékoztatás."

A civilek szerint a költségek nagyobbik részét nem feltétlenül a kormánynak/önkormányzatnak kellene állnia, ugyanis vannak idevágó EU-pályázatok: az unió támogatja a tömegközlekedési járművek beszerzését.

A sajtótájékoztatón ugyancsak megjelent minisztériumi koordinátor, Szoboszlay Miklós közölte, tulajdonképpen csak egy ponton nem ért egyet a Munkacsoporttal: hogy az átálláshoz elég volna három év. Már csak azért sem, mert - ahogy fogalmazott - az autósok áttereléséhez "tudati átalakítás" is kell, ami meglehetősen lassú folyamat.

Hatszázötven új, korszerû buszt kellene forgalomba állítani