Egymillió ember a tét
Egy demográfiai előrejelzés szerint 2050-re kilencmillióra csökken Magyarország lakossága. Aki emiatt vészharangot kongat, nagy nemzetközi hangzavarhoz csatlakozhat: az unió 27 államának szinte mindegyikében arra számítanak, hogy csökken a népesség: 2050-re a mai 500 millió helyett 470 millióan élnek majd. Miközben Luxemburgban, Svédországban, Franciaországban vagy Angliában - Szájer József szerint legalábbis - akár 40 százalékos népességnövekedéssel számolnak - ezek szerint ők megtalálták a megoldást -, Bulgária, Románia, Szlovénia és Csehország a lakosság mintegy 20 százalékát veszíti el. A sorban utánuk hazánk következik. (Korántsem függetlenül attól, hogy az említett országokból költöznek át Nyugat-Európába, elsősorban munkavállalás céljából.)
Ezek a prognózisok a Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselői Szabad Európa Vitanapok programsorozatának tegnapi, a demográfiai helyzettel foglalkozó konferenciáján hangzottak el, amelyre meginvitálták Kiss Péter szociális és munkaügyi minisztert is. Surján László, a KDNP EP-képviselője - a fórum moderátora - ezt a kivételes helyzetet azzal magyarázta: a témáról előző nap tartott ötpárti tárgyalás olyan konstruktivitást, együttműködési szándékot jelzett, amire ő az elmúlt 16 évben nem talált példát. Ennek jegyében kérte fel Kiss Pétert, hogy adjon tájékoztatást a demográfiai helyzet alakulásának a munkaerő-piacra gyakorolt hatásáról. Kiss Péter élt is a lehetőséggel.
Szájer József úgy vélte, döntő fontosságú a bevándorlás kérdése. Szerinte Nyugat-Európában e tekintetben a hatvanas-nyolcvanas években hibáztak. Az így keletkezett konfliktusok, feszültségek "levét most isszák meg". Magyarországnak nem ezt az utat kell választania - jelentette ki Szájer. Hozzátette, hogy ez nem jelenti a bevándorlás teljes kizárását, "mert az egy létező eszköze, módja a kérdés rendezésének". Szájer utalt arra, hogy Franciaországban a családi adózási rendszer bevezetése segíti a születések számának növelését.
A fideszes politikus problémának mondta, hogy csökken a munkaképes korú lakosság, ami felveti a nyugdíjkorhatár felülvizsgálatának kérdését. Ez a korhatár emelésének tapintatos megfogalmazása. Fontosnak mondta, hogy azok számára, akik tudnak és akarnak dolgozni, jogilag kedvező környezetet lehessen teremteni. Attól kell ugyanis tartani, hogy nem lesz, aki eltartja az idős embereket.
A demográfiai helyzet kihívásait elemző Jávor András egyetemi tanár azt mondta: a munkaképes korú lakosság arányának csökkenése pedig tragikus következménnyel jár az egészségügyi ellátás finanszírozására. Az idős beteg ember sokba kerül, ezért már most látható, hogy az egészségügyi hozzájárulás mértékét jelentősen meg kell emelni.
Nemzeti közügynek nevezte Kiss Péter a demográfiai helyzetet, olyan kérdésnek, amelynek megvitatása nem kötődhet a napi politika indíttatásaihoz. A miniszter szerint az, hogy Magyarországon az elmúlt három évben egyre több gyerek született jelzi, hogy a magyar társadalom igenis család- és gyerekbarát. Kiss Péter arra számít, hogy a nők foglalkoztatásának rugalmasabbá tételével - például a részmunkaidő, a távmunka elterjedésével - tovább nő a gyermekvállalási kedv. Az államnak is van szerepe ebben, például azzal, hogy segíti az anyákat, hogy visszakerüljenek a munkaerőpiacra, megoldja a gyerekek napközbeni ellátását és hozzájárul nevelésük költségeihez.
Magyarországnak egymillió bevándorló és egymillió roma integrálására kell felkészülnie - állította ismét Hablicsek László, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Igaz, tette hozzá, ezt ők már 2000-ben is megmondták.
