Megoszt a többnejűség
Toktaim Umetalijeva szerint az igazságügy-miniszter poligámiát támogató nyilatkozata a politikai elit alacsony szellemi színvonaláról és tehetetlenségéről tanúskodik. - Marat Kaipovnak inkább a börtönviszonyok javításával, az ott kiszolgáltatott fiatalok és nők helyzetének javításával kellene foglalkoznia - vélte a 2005-ös elnökválasztás egyetlen női indulója, aki szerint egyébként is a tradíciók félreértésén alapul az engedélyezés szándéka.
- Nagyanyámat a férje halála után feleségül vette a sógora, de ez egyrészt a település tanácsának engedélyével történt, másrészt csupán a gyerekek anyagi támogatását jelentette, nem pedig együttélést. Most egyszerűen a gazdag vállalkozók és politikusok szeretnék legalizálni a szeretőikkel fenntartott viszonyukat a muzulmán tradíciókra hivatkozva - állítja a politikus, aki szerint ezt sem a Szovjetunióban felnőtt nők generációja, sem a kevésbé tehetős rétegek nem támogatják majd.
Nem véletlen, hogy a kezdeményezést 1996-ban és 2002-ben is elutasította az ötmilliós közép-ázsiai ország 80 fős törvényhozása, amelynek egyébként csak hat női képviselője van. Ugyanakkor a kirgiz muzulmán nők érdek-képviseleti szervezete, a Mutakallim vezetője, Frontbek-kizi Zsamal szerint a jelenleg "barátnőkként" eltartott nőknek a poligámia lehetősége jogi védelmet biztosítana. Hivatalosan az ország lakosságának 80 százaléka muzulmán, bár a társadalom nagyobb hányada nem tartja magát vallásosnak. A kirgiz poligámiavita azonban inkább politikai léggömbnek tűnik. Az ország emberi jogi biztosa például lapunkkal titkárán keresztül közölte: először hall a többnejűség legalizálásának tervéről, így nincs mondanivalója. Pedig Turszunbaj Bakir-ullu öt éve még maga kezdeményezte hasonló törvény elfogadását, amitől a születések számának növekedését remélte. Míg 1960-ban 37, addig 2000-ben már csak 20 születés jutott ezer főre. A törvény ellenzői szerint inkább lehetővé kell tenni, hogy a magas munkanélküliség miatt külföldre távozók otthon találjanak megélhetést. Becslések szerint egymillió fő dolgozik külföldön - főleg Kazahsztánban és Oroszországban -, akiknek döntő többsége férfi.