Sétapálca vagy virág
A rendkívül kényes, ám gyönyörű rózsa, ha nem ápolják állandóan, hamar áthatolhatatlan tüskés bokorrá válik. Az automata öntözők, jól nyírható gyepek, tetszetős sövények, évelő és egynyári virágfoltok korszakában egyes kertekből ezért is tűnt el. Holott a közelmúltig alig volt kert, ahol ne pompázott vagy sínylődött volna néhány tő, mutatva gazdája hozzáértését, mert a rózsa szépen tartásához az átlagos növényápolási ismereteknél több kell.
A rózsatövet októbertől a fagyokig és a fagyok elmúltával (vagyis most) áprilisig lehet ültetni. Mielőtt a rózsatelepítésre vállalkoznak, a növényről tudni kell: évezredes nemesítő munka eredményeként ma hozzávetőlegesen 5000 rózsafajta, számtalan változat, hibrid létezik. Tehát van miből választani. A növény fagyérzékeny, szereti a meleget, a dús talajt, vagyis rendszeres trágyázást igényel és megkívánja a gyakori öntözést is. A nemesítők versengése szebb és gyakoribb virágot, különleges színű szirmokat hozott. Minél szebb egy rózsa, annál érzékenyebb. A rózsát támadja a lisztharmat, különböző rozsdák és foltosságok, de kedvelik a tetvek és darazsak is. Ezért rendszeres növényvédelmet igényel.
A rózsákat megjelenésük és virágaik alapján több csoportba sorolják. A legnagyobb a teahibrideké. Ezek alacsony bokorrá nőnek, amelyekről elsősorban vázába való szálak vághatók. A floribunda és polyantha fajták a hajtásvégeken folyamatosan több virágot is hoznak. Ezek közül az erősebb növekedésűek nagyon jól mutatnak egy összefüggő gyepen.
A remontans (másodvirágzó) csoportot alkotó fajták a nyár elejétől, megfelelő metszéssel egészen őszig hajlandóak virágozni. A kúszó növekedésű futórózsák zárják a nemes rózsák sorát. A futórózsák (lehetnek teahibridek vagy floribundák) elnevezésükből adódóan falak befuttatására, lugasok kialakítására alkalmasak. Ezek, ha helyesen tartják őket, lenyűgöző bőséggel és gazdagsággal virágoznak. A cserepes, kisebb virágú, miniatűr rózsák is kiültethetők a kertbe, apróságukhoz képest a szabadban fantasztikus virágzásra képesek ezek az ellenálló növénykék.
A rózsatartás első lépcsője a vásárlás. Mára a rózsatő diszkont áru lett. Az élelmiszerláncok boltjaitól kezdve a piacokig szinte mindenütt beszerezhető. Aki nem ért hozzá, tudását könyvből szerezte, csak jó nevű faiskolában vagy közvetlenül a termesztőtől vásároljon. Ilyenkor pontosan kikérdezheti az eladót a növény ápolásáról is. A legtöbb gond a folyamatos virágzást ígérő futórózsákkal van. Általában keserű csalódást okoz, amikor kiderül, hogy a tavaszi virágesőt nem követi több. A fiaskót csak akkor kerülhetik el, ha maguk szemzik be a tövet, folyamatosan virágzó futórózsáról.
A rózsatő ültetése más cserjékhez hasonlóan történik, ám nem szabad a bőséges mélytrágyázást elhanyagolni. A szabad gyökerű növényeket ajánlott ősszel és most, a földlabdásokat lehet bármikor telepíteni. Több levélírónk kért az ültetéshez és a fiatalkori ápoláshoz tanácsot. Az ültetés előtt a gyenge hajtásoktól meg kell szabadulni, a főhajtásokat pedig a bokorrózsánál 3-4, futórózsánál 8-10, a magastörzsű rózsáknál 2-3 szemre (ép rügyre) vissza kell metszeni. Az ültetéshez minél mélyebb és szélesebb gödröt kell ásni. Ezzel a növény első éveit segítjük, ugyanis a laza talajban a gyökérzet könnyen, gyorsan elfoglalja a helyét. Minél erősebb a gyökér, annál szebb lesz a növény. Ez igazán megéri többletmunkát. A rózsát olyan mélyre kell ültetni, hogy szemzés helye (ez egy daganatszerű megvastagodás) 3-4 centivel a talajszint fölé kerülhessen. Ha ugyanis a nemes rész a talajba kerül, akkor meggyökeresedik, s ez nem kívánatos. A gödröt kevés trágyával, tartós hatású műtrágyával kevert földdel kell feltölteni. Az ültetés után bőséges öntözés, beiszapolás következzék, majd néhány órás szikkadás után arasznyira fel kell kupacolni a rózsákat. Ezt a kiszáradás és a fagyok ellen védő takarást, az új telepítésű tövekről csak akkor szabad elvenni, ha a rügyek már duzzadnak. Ez normális időjárás esetén április vége felé várható.
A rózsával a legtöbb gondot a metszés jelenti. Általában többször kell metszeni. Nyáron érdemes a száradó virágokat, az első ötleveles hajtás felett levágni. Ilyenkor a növény nem újabb virág bontására koncentrál. Az alakító metszés ideje tavasszal van. Már most is duzzadnak a régebbi rózsabokrok rügyei. Minél korábbi a metszés, annál gazdagabb lesz a virágzás. A takarás kibontása után a száraz ágakat, az idősebb girbe-gurba csonkokat, a lisztharmattal fertőzött vesszőrészeket le kell vágni. Az igazi metszés csak ezután következik. A bokor alakú tea-, floribunda és polyantha rózsák, és a magas törzsűek esetén az erős, tőből kihajtó vesszőket 6-8, a gyengébbeket 2-3 rügyre kell visszavágni. A vesszők legfelső rügyei kifelé álljanak, hogy a hajtások akadálytalanul növekedhessenek.
A lugasok rózsáit és a futórózsákat a száraz, elöregedett karoktól meg kell szabadítani. Ezekből kiváló sétapálcákat készíthet az, aki szeret ilyesmivel bíbelődni. A megmaradt karokon, a lugas élő vázrendszerén, 15-20 centinként egy rövidre metszett csapot érdemes meghagyni, amiből a virágot viselő hajtás tör majd elő. A nagy bokrokká meghagyott parkrózsákat csak ritkítani kell.
A jövő héten a palántázás és a tavaszi növényszaporítás fortélyairól írunk.
