Amikor 2004. március 2-án a Pilis-Invest Ingatlanbefektetési és Hasznosító Szövetkezet befagyasztotta a kisbefektetők kifizetését és nem fogadott el újabb befizetéseket sem, az addig prosperálónak tűnő szövetkezet vezetése az akkoriban sorozatos ingatlanszövetkezeti csődökkel magyarázta a lépést. Mint mondták, a döntéssel meg akarták előzni, hogy a Pilis-Invest a Baumag sorsára jusson, amely szerintük néhány, csalásra alapított szövetkezet csődje által kiváltott befektetői pánik miatt omlott össze. 2004. május 2. óta 3900 kisbefektető várja, hogy visszakapja az egykor befizetett 11,6 milliárd forintját.

A Pilis-Invest vezetői ellen a napokban lezárult nyomozás során kiderült: a Pilis-Invest is csak amolyan látszatszövetkezet volt. Tagjai nem vettek részt a szövetkezet munkájában. Az ötezer forintos szövetkezeti üzletrészt csak azért vásárolták meg, hogy jogot szerezzenek a szövetkezet befektetéseinek hitelezésére. A "célrészjegy megállapodás" keretében nyújtott tagi kölcsönre a szövetkezet vonzó, fix hozamot ígért. A PSZÁF szerint ez betétgyűjtés, amihez speciális engedélyre lett volna szükség, amivel az ingatlanhasznosító szövetkezetek egyike sem rendelkezett. A vállalkozások lényegében piramisjátékot indítottak be: az első befektetők még hozammal visszakapták pénzüket, ám ahogy nőtt a jelentkezők száma, úgy okozott mind nagyobb gondot a tőke és a kamatok kifizetése.

A Pilis-Invest neve több látványos beruházással is összeforrt, amelyek hirdetése vonzotta a kisbefektetőket. A Budapesttől 20 kilométerre fekvő Magdolna-völgybe tervezett tizenkét, egyenként hatlakásos társasház közül azonban csak a mintaház épült fel. A Kőszegre tervezett üdülőkomplexum félbemaradt. A Piliscsév, Leányvár, Kesztölc térségébe megálmodott golfpálya építése pedig el sem kezdődött.

Miután a Pilis-Invest felfüggesztette a kifizetéseket, 500 befektetője tett feljelentést. A nyomozás szerint a szövetkezet semmiféle érdemi gazdasági tevékenységet nem folytatott. Bevételei a "tagok" befizetéseiből származtak.

A rendőrség által kirendelt szakértői vélemény szerint a Pilis-Invest 1998 és 2004 között 60,8 milliárd forint célrészjegyet adott el, amiből 49,2 milliárdnyit visszavásárolt. A március 2-i fizetési stop elrendelésekor 3900 kisbefektetőnek összesen 11,6 milliárd forinttal tartozott. Bár a rendőrség a nyomozás alatt 83 ingatlant, 12 bankszámlát és három személygépkocsit zár alá vett, ezek együttes értéke sem haladja meg az egymilliárd forintot, így a Pilis-Investtel szemben fennálló követelések döntő hányadára nincs fedezet.

A BRFK kedden különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények elkövetésének gyanújával vádemelést javasolt a Fővárosi Főügyészségnek a szövetkezet volt elnöke, két igazgatósági tag, valamint a felügyelőbizottság egyik tagja ellen.