Szabó György rámutatott: ha egy ország akár exportra is tud földgázt termelni, akkor az árcsökkenést eredményezhet. Állítása szerint a térségben talált 1.500 milliárd köbméternyi gázvagyon versenytársa lehet a szibériai gázkészletnek.

A cég nemrégiben hozta nyilvánosságra, hogy megkezdődik a Makói árok nevű földtani szerkezet gerincén lemélyített kutak - köztük a rekord mélységű, 6.085 méter mély Makó-7. jelű kút - úgynevezett rétegserkentése és kiképzése az erre a célra üzembe helyezett technológiával.  A nem hagyományos (BCGA) földtani szerkezetben alkalmazott, a hagyományostól eltérő szakmai szemléletű és irányú rétegrepesztés célja, hogy a gázt ne csupán egyes rétegekből, hanem - a repesztés nyomán - egymással összekapcsolódó áramlásokból nyerjék ki. Az Amerikai Egyesült Államokon kívül csak itt kísérleteznek ezzel a módszerrel az úgynevezett tömött geológiai rendszerek megcsapolására.

Ez a feladatban önmagában nem is a nagy mélység, hanem a bizonyos pontokon jelentkező közel 250 Celsius fokos hőmérséklet jelenti a fő kutatás-technológiai kihívást. Siker esetén ez a fajta megcsapolás vezethet el a kitermelésre kész állapotig.

Szabó György a lakossági fórumon elmondta: a nagy mélységbe is leérő technológia nem igényel emberi beavatkozást, de ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség munkáskezekre. Az irányító létszám lehet 40 fő, de 500 főnél is többre becsülte az alvállalkozói hátteret, amellyel dolgoznak. Ez a többszörösére is emelkedhet, ha az elképzelések megvalósulnak - tette hozzá.

Szabó György hangsúlyozta: az alkalmazott módszer lehetetlenné teszi a földgáz kontrollálatlan kiáramlását, így nem fordulhat elő, hogy megismétlődjön az 1986-os fábiánsebestyéni  forróvíz- és gázkitörés, amely tragédiát okozott.

Az igazgató ismertette: Magyarország történelmében először itt valósul meg szintmagassági monitoring, azaz folyamatosan figyelik a kitermelt gáz térfogat csökkenéséből adódható talajsüllyedést, és figyelik a föld legapróbb rengését is.

(MTI)