A Núri al-Máliki iraki miniszterelnök által meghirdetett két konferencia Irán és Szíria részvételével vízválasztónak bizonyulhat az arab ország sorsát illetőn - írta a külpolitikai szaktekintély a The Washington Post csütörtöki számában.

Kissinger rámutatott, Irak szomszédai között olyan feszült a viszony, hogy önmagukban nem képesek egy kellő pszichológiai és biztonsági súlyú regionális tanácskozást rendezni. Ezért feltétlenül szükség van az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjainak, befolyásos muzulmán országoknak - mint például Pakisztán - , valamint nagy olajfogyasztók - mint Németország és Japán - bevonására is.

Véleménye szerint a nemzetközi konferencia nyújthatja a legjobb keretet ahhoz is, hogy Washington kétoldalú egyeztetéseket folytasson Damaszkusszal és Teheránnal, ezeken a tárgyalásokon azonban csak korlátozott célokat lehet elérni.

Nem lehet például az iráni atomdosszié ügye kétoldalú tárgyalások témája, ennek a kérdésnek a rendezésére a jövőben is az ENSZ BT vezetésével zajló sokoldalú fórum keretében kell törekedni.

Szíria szerepe Irak vonatkozásában a határtérség jobb ellenőrzése lehet. Az Egyesült Államok viszont nem ajánlhat segítséget Szíriának első számú külpolitikai céljainak eléréséhez, a libanoni befolyás helyreállításához és a Golán-fennsík Izraeltől való visszaszerzéséhez.

Kissinger -  mint azt Hofer László, az MTI washingtoni tudósítója jelentette - azt is hangsúlyozta, hogy a tárgyalások nem eredményezhetik az iraki biztonsági műveletek leállítását vagy csökkentését, ugyanis a koreai és a vietnami háború esetében is a hadműveletek idő előtti leállítása vezetett olyan helyzetekhez, amelyekből hosszú időn át nem volt kiút.

Az iraki kormány mások mellett az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának, illetve valamennyi szomszédos államának képviselőjét meghívta a március 10-re meghirdetett találkozóra. Csütörtökig az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Szíria jelezte hivatalosan is részvételi szándékát.

George Bush elnök január 10-én meghirdetett új biztonsági tervének keretében nagyjából fél év áll rendelkezésre ahhoz, hogy a 21 ezer 500 fős csapatnöveléssel javítsanak a közbiztonságon Bagdadban és a nyugati el-Anbár tartományban, ha nem érik el, akkor esetleg a vietnamihoz hasonló gyors, rendezetlen kivonulást kell végrehajtaniuk - így vélekedik a szövetséges erők parancsnoka, David Petraeus tábornok mögött működő katonai agytröszt a HuffingtonPost hírportál cikke szerint.

A "bagdadi agytrösztként" ismert, tapasztalt veterán főtisztekből álló gárda becslése szerint ha a szeptember első hétfőjére eső Labor Day amerikai ünnepig nem érnek el számottevő haladást, az csak olaj lesz a washingtoni tűzre - vagyis a csapatkivonásról folyó vitára - , s akkor Bush elnök fokozatos kivonás elrendelésére kényszerülhet.

A legfőbb gondot a katonai agytröszt szerint az okozza, hogy még a beígért 21 500 fős növeléssel sem lesz elegendő katona a biztonsági műveletek végrehajtásához. Petraeusnak gondot fog okozni: a brit és várhatóan más országbeli egységek távozása még azelőtt dezintegrálja az erőket, hogy azok ismét magukhoz ragadhatnák a kezdeményezést - figyelmeztetnek.

Nyolc ember halt meg csütörtökön lázadók és rendőrök heves összecsapásában és további 11 megsebesült a Bagdadtól 40 kilométerre délre fekvő el-Iszkanderíjában - közölte a rendőrség. Az iraki amerikai erők szintén csütörtöki tájékoztatása szerint amerikai és iraki katonák az utóbbi három napon végrehajtott rajtaütéseikben megöltek tíz feltételezett lázadót Dijála tartományban, és rábukkantak hat titkos fegyverraktárra.

Előző nap az iraki belügyminisztérium beszámolója szerint az al-Kaida több tucat harcosát ölték meg az iraki biztonsági erők el-Anbár tartományban egy egész napos fegyveres összecsapásban, miután az előbbiek megtámadtak egy falut. A tartomány az iraki kormány és az arab országba vezényelt külföldi csapatokkal szembeni szunnita lázadás egyik fellegvára, a helyi törzsek azonban ellenzik az al-Kaida jelenlétét a faluban.

Az iraki kormány adatai szerint februárban 1646, januárban 1992 polgári áldozata volt az erőszakcselekményeknek. Az iraki fegyveres szervek embervesztesége 160 fő volt februárban, 95 fő januárban. Februárban 451, januárban pedig 586 fegyveres halt meg, és letartóztattak mindkét hónapban mintegy 1900-at.

(MTI/AP/Reuters/AFP)