"Képíró Sándor volt csendőrszázadost a jogerős elítélését követő bűnvádi eljárás során vagy a jogegység érdekében használt semmisségi panasz folytán született új határozattal büntetlen előéletűnek nyilvánították és ennek következményeként 1944. február 18-ai hatállyal korábbi tiszti rendfokozatába visszahelyezték. Mindez a megszakítás nélküli hivatásos tiszti pályafutást  eredményezett a jövőre nézve" - állapítja meg a bíróság.

Miután a tízévi fegyházbüntetést kiszabó ítélet az azt követő eljárás során hatályát vesztette, hatálytalanná vált az az ítéleti rendelkezés is, amelynek végrehajtása érdekében a bíróságnak intézkednie lehetne, így azt végrehajthatatlannak nyilvánította - olvasható a február 19-i keltezésű végzésben.

A végzés ellen nyolc napon belüli fellebbezési lehetőség van - mondja ki a döntés, hozzátéve, hogy a perköltséget az állam magára vállalja.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány csütörtöki sajtóértekezletén Képíró Sándor ügyvédje Zétényi Zsolt hangsúlyozta: megfontolják, hogy fellebbeznek-e a Fővárosi Bíróság döntése ellen, ugyanis a végzés egy olyan ítélet végrehajthatatlanságát mondja ki, amelyet 1944-ben  semmissé minősítettek.

Az MTI kérdésére az ügyvéd elmondta: egyelőre nem döntöttek arról, hogy tesznek-e jogi lépéseket a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatója ellen, aki háborús bűnök elkövetésével vádolta meg Képíró Sándort. Ebben az esetben a hamis vád bűntettéről  is szó lehet, hiszen a volt csendőr százados egyetlen embert sem ölt meg - tette hozzá az ügyvéd.

A sajtóértekezleten részt vett Képíró Sándor, a csendőrszázados a távirati iroda kérdésére hangsúlyozta: senkit nem gyilkolt meg, nem is tudott az újvidéki kivégzésekről. A volt csndőrtiszt  hozzátette, hogy nem járt a razzia idején a kivégzések helyszínén: a Duna-parton és a laktanyában.

A Fővárosi Bíróság döntését igazságosnak nevezte Képíró Sándor. "Kilencvenhárom éves elmúltam, szeretnék egy-két évet nyugodtan élni. (...) Azt az aljasságot amit kitaláltak ellenem, mind hazugság, mindent megcáfolták már" - állította az MTI-nek Képíró Sándor.

Az MTI-nek korábban nyilatkozó történészek megalapozatlannak  nevezték a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatójának  vádjait Képíró Sándor ellen. A szakértők szerint nincsenek  megbízható bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy Képíró Sándor részt  vett volna az újvidéki kivégzésekben, ráadásul arról az 1946-os  népbírósági határozatról sem tudnak, amelyre egyebek mellett a  központ hivatkozik.

Az újvidéki razzia idején, 1942 januárjában a Délvidéket visszafoglaló magyar karhatalom mintegy 1300 embert - főleg  szerbeket, zsidókat és cigányokat - gyilkolt meg.

A Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának igazgatója 2006 szeptemberében jelentette be, hogy feltételezett háborús bűnösre bukkant Budapesten. Efraim Zuroff akkor azt mondta: Képíró Sándor az 1942-es újvidéki mészárlásokban csendőrként, valamint az 1944-es délvidéki deportálásban csendőr századosként tevékenykedett.

A központ vezetője hangsúlyozta: két per is indult Képíró Sándor ellen, 1944-ben tíz évre ítélték a Magyar Hadsereghez való hűtlensége és rossz hírnév keltése miatt. Ezt az ítéletet a német megszállást követően érvénytelenítették, majd 1946-ban a Népbíróság  14 évre ítélte háborús bűnök miatt. Az ítélethirdetéskor már  külföldön tartózkodott, évtizedekig Argentínában élt.

Efraim Zuroff később felszólította a szerb kormányt, hogy  siettesse több feltételezett második világháborús háborús bűnös - köztük a jelenleg Budapesten élő Képíró Sándor - Belgrádnak történő  kiadását, hogy ott bíróság elé lehessen állítani őket.

2007 februárjában Vuk Draskovic szerb külügyminiszter - aki a  szerb parlamenti választást megelőző kampány finisében látogatott el  Újvidékre, a helyi zsidó közösséghez - azt mondta, az lenne a  normális, ha a magyar hatóságok teljesítenék kötelességüket, mert  akkor nem történhetne meg az, hogy Képíró Sándor szabadon hal meg.

Wiesenthal Központ: "erkölcsileg igazságtalan és jogi szempontból hibás döntés"

Élesen elítélte a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodája a Képíró Sándor ügyében született bírósági döntést. Efraim Zuroff, a központ vezetője egy nyilatkozatban "erkölcsileg igazságtalannak és jogi szempontból hibásnak" minősítette a Fővárosi Bíróság határozatát, s fellebbezést sürgetett ellene.

"Ha ez nem sikerül, haladéktalanul teljes körű vizsgálatot kell kezdeni Képíró 1942-ben és 1944-ben elkövetett bűncselekményei ügyében, hogy végül el lehessen számoltatni borzalmas bűneiért. Ebből a szempontból fontos emlékezni arra, hogy a háborús bűnök üldözése esetén nincsenek korlátok, az eltelt idő semmiképpen sem  csökkenti az elkövetők büntethetőségét" - írta Efraim Zuroff.

(forrás: MTI)