A legfrissebb, amire rábukkantunk, karcolja a Mikszáth-i magaslatokat. Egy szép kis kerek történetet találtunk az Index fórumán. Címe nem volt, ezt a szerzői szabadság messzemenő tiszteletben tartása mellett pótoltuk (lásd fent). Egy-két helyen bele is barmoltunk, mert mégiscsak az örökkévalóságnak dolgozunk.  

A történelmi beszámoló teljes szövege:

"Ma délután találkoztam egy barátommal Sződligeten. Elmesélte, mi történt délelőtt a 2/A úton a "félpályás tüntetőkkel!" Reggel 6-8 autóval annak rendje módja szerint kivonultak a gödi kocsmatöltelékek megtartani hetek óta szokásos napi "demonstrációjukat". Hadd káromkodjanak a munkába siető autósok! Csíkos zászló volt náluk, és minden más, ami ide kell! Randa idő volt, egész délelőtt szakadt az eső, de hát a nemzetmentés áldozatokkal jár, ugyebár.

Tizenegy óra tájban leparkolt mellettük egy 45-50 körüli házaspár egy öreg, zöld Opel Astrával. A férfi és a nő kiszállt, és harsányan biztatták a tüntetőket: Büszkék vagyunk rátok, fiúk, tartsatok ki, ne hagyjátok magatokat, amíg ez a nyomorult szemét zsidó Gyurcsány el nem takarodik.

Közben elővettek a kocsijukból több forró teával megtöltött termoszt, az asszony pedig egy kosárban frissen sült, még meleg tepertős pogácsát kínált körbe: Biztos jól esik ebben a pocsék időben, mondta, egyetek, igyatok!

Az úton állók nem kérették magukat, 10-15 perc alatt befaltak mindent. Nagy köszöngetés, durva kormányszidalmazás közepette búcsúztak. Az öregek visszaszálltak a kocsijukba. Lelkesítő felkiáltások és biztatások közepette hajtottak el.

Húsz-harminc perc elmúltával beütött a krach. Istentelen hasmenés tört a bandára, ketten ott helyben befostak, a többiek fejvesztve rohanva, a mezőn könnyítettek magukon. Két rendőr álldogált ott egy Seattal, a hasukat fogták a röhögéstől (megúszták, mert kimaradtak a traktálásból). De röhögtek a dugóban a megállított autósok is. Percek alatt elterjedt az eset híre. Göd, Sződ és Sződliget azóta azon röhög, hogy a miép-jobbikos részeges nyilas csürhét két ismeretlen kisöreg hogyan "fingatta meg"!? Mint kiderült, senkinek nem volt annyi esze, hogy megjegyezze az öregek rendszámát. Valaki hasára szorított kézzel azt nyögte ki: mintha H-s lett volna.

A barátom azt is elmesélte, a "demonstráló" társaság most azt fontolgatja, tegyen-e feljelentést "egészségkárosítás" címén ismeretlen tettesek ellen. Vagy okosabb, ha csendben maradnak?"

Eddig a forradalmi sztori. Amivel mindössze az a baj, hogy nem igaz. Felhívtuk a gödi főszervezőt, Farkas Éva vállalkozót, a Gödi Forradalmi Bizottság alelnökét, s nekiszögeztük a kérdést: „Éva, volt-e hasmars arrafelé?” A válasz: „Ha lett volna, tudnék róla. Eddig csak olyan étellel-itallal kínáltak bennünket, amitől nem lett semmi bajunk. Köszönöm az érdeklődését.”