Divatba jött a szelektálás
Legyen több gyűjtősziget, az iskolában tanítsák a gyerekeket a szelektív gyűjtésre, és terjeszszék el a házhoz menő zsákos gyűjtést - ezt válaszolta a többség arra a kérdésre, hogy mivel lehetne a leghatékonyabban ösztönözni a szelektálást. A kérdést a TNS közvélemény-kutató cég tette fel annak az országos felmérésnek a keretében, amelyet az Öko-Pannon Kht. kezdeményezett a gyűjtőrendszer első három évének működéséről, illetve a szelektív gyűjtés megítéléséről.
A válaszok remélhetőleg a szelektálást szervező kommunális szolgáltatókhoz is eljutnak, a véleményekben szereplő ösztönzési lehetőségeket ugyanis a tapasztalatok szerint meglehetősen "szelektíven" használják. Budapesten például tavaly egyetlen darabbal sem nőtt a gyűjtőszigetek száma, a házhoz menő zsákos gyűjtés pedig az egész országban ritka kivételnek számít. Az iskolai oktatásban kétségkívül mutatkozik némi előrehaladás (az Öko-Pannon munkatársai eddig mintegy 500-600 pedagógust készítettek fel a szelektálással kapcsolatos ismeretek továbbadására, és nagyjából 200 ezer gyerek előtt tartottak bemutató foglalkozásokat), ez azonban hosszú távú befektetés, aminek az eredményei valószínűleg csak évek múlva látszanak majd.
Jelenleg az országos gyűjtőrendszer "lefedettsége" 55 százalékos, a rendszerhez elvileg hozzáférő 5,5 millió lakos közül azonban a gyakorlatban természetesen nem mindenki vesz részt a gyűjtögetésben. A kutatásban megkérdezettek 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szelektíven gyűjti a háztartási hulladékot, és az ebből kiolvasható 4,6 millió szám alig magasabb annál a 4,4 milliónál, amennyien a szakértők szerint ténylegesen szelektálnak. (A következetes "fölébecslés" egyértelműen arra utal, hogy a szelektív gyűjtés kezd "divatba jönni".) A felmérés alapján a nem szelektálók 70 százaléka is rávehető a részvételre a megfelelő körülmények (mindenekelőtt az infrastruktúra) biztosításával. Az elutasítás legfőbb oka a gyűjtőszigetek távolsága - ahol ez 150-200 méternél nagyobb, ott erősen csökken a gyűjtési hajlandóság -, illetve a külön gyűjtött otthoni hulladék tárolásának körülményessége. Ugyanakkor viszonylag magas, hétszázalékos azok aránya is, akik értelmetlennek tartják a válogatást, mondván: a szelektált szemetet a végén úgyis öszszeöntik (vagyis a normál háztartási hulladékhoz hasonlóan ömlesztve szállítják el, kizárva ezzel a későbbi hasznosítás lehetőségét). Kétségtelen, hogy szerkesztőségünket is megkeresték mostanában felháborodott olvasók hasonló észrevételekkel (elsősorban a fővárosból), de az is, hogy az ilyen eseteket nagyon nehéz bizonyítani. Viszkei György, az Öko-Pannon Kht. ügyvezetője szerint a válogatva gyűjtött hulladék összeöntése meglehetősen logikátlan lépés, a szelektív gyűjtésre támogatás jár, de csak a hasznosítóknál megjelenő hulladékmennyiség függvényében, márpedig amit egyszer összeöntöttek, az automatikusan hasznosíthatatlanná válik. Más gátak is vannak a rendszerben - például a fővárosi gyűjtőautók műholdas követővel vannak felszerelve, tehát pontosan tudható, hogy egy adott időpontban melyik jármű járt egy adott gyűjtőszigetnél, és hová szállította el a hulladékot. Az ügyvezető ennek ellenére nem zárta ki kategorikusan, hogy összeöntés előfordulhat, ám azt is hozzátette: egy jól dokumentált (például lefényképezett) esetből hatalmas botrány lenne, mivel a gondos munkával különválogatott hulladék összekeverése a hároméves erőfeszítéssel felépített rendszer hitelességét veszélyezteti: ennél jobban semmi sem veszi el az emberek kedvét a szelektálástól.
