Meggondolta magát Amerika
Az előkészítő egyeztetések két héten belül megkezdődhetnek, a konferencia időpontja április első fele, a helyszín feltehetően Isztambul. A résztvevők Irak és hat szomszédja - Irán, Szíria, Jordánia, Szaúd-Arábia, Kuvait, Törökország -, a Biztonsági Tanács öt állandó tagja - Franciaország, Nagy-Britannia, Kína, Oroszország, az USA -, az Arab Liga és az Iszlám Konferencia Szervezete.
Irán óvatos beleegyezéssel reagált a hírre, Szíria azonnal jelezte részvételét. Az iráni és az amerikai külügyminiszter utoljára 2004-ben egy egyiptomi diplomáciai vacsorán ült egymás mellett, ám Colin Powell és Kamal Harazzi akkor csak "csevegett". Az áprilisi konferencián viszont lényegi kérdésekről lesz szó, bár az iráni atomprogram és Szíria Libanonban játszott szerepe nem szerepel majd a napirenden. George W. Bush elnök még két héttel ezelőtt is a tárgyalás előfeltételének nevezte az iráni urándúsítás leállítását, illetve a terrorizmusnak nyújtott szíriai támogatás leállítását. Az Iránnal és Szíriával való közvetlen tárgyalások szerepeltek a kétpárti Baker-Hamilton-bizottság decemberben közzétett javaslatai között. James Baker volt külügyminiszter Rice bejelentését követően néhány órával, egy Henry Kissinger tiszteletére elmondott beszédben üdvözölte a lépést. Ugyanakkor szerinte Szíriával az izraeli-palesztin konfliktusról is tárgyalni kellene.
Az amerikai kormányzat eddig attól tartott, hogy Szíria Libanonban, Irán pedig az atomprogram terén fizettetne túl nagy árat az Irakban elvárt segítségért. A váltást Rice azzal magyarázta, hogy a kormány "meggondolta magát". A Fehér Ház szóvivője szerint nincs is szó semmilyen változásról, hiszen mindig azt mondták, részt fognak venni egy Irak által kezdeményezett konferencián. Az első elemzések szerint Amerika most úgy érzi, erősebb helyzetből kezdhet tárgyalásokat, mint akár két-három hónappal ezelőtt. Az iraki létszámnövelés és egy második repülőgép-hordozónak a térségbe vezénylése a katonai pozícióit erősítette, az Irán iraki beavatkozásáról bemutatott bizonyítékok pedig politikai érvekhez juttatták. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Iránt elmarasztaló jelentése és a Biztonsági Tanácsban az újabb szankciókról megkezdett konzultációk szintén Washington kezére játszanak.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy tegnap megjelent interjúban ismét óvta Amerikát az Irán elleni háborútól. Katonai szakértők szerint az USA le tudja rombolni Iránt, de nem képes megszállni, és egy agresszió csak erősíti az atomfegyver megszerzésére irányuló teheráni politikát. Az iraki helyzet sem kevésbé veszélyes. A síita-szunnita polgárháború az ország szétszakításával fenyeget, és a konfliktusba ebben az esetben Törökország, Irán, Szíria és Szaúd-Arábia beavatkozna. A UPI hírügynökség elemzője egyenesen az 1938-as müncheni csúcstalálkozóval vont párhuzamot, amelyen a nyugati hatalmak hiába próbálták meg engedményekkel jobb belátásra bírni Adolf Hitlert. Claude Salhani szerint az isztambuli konferencia az utolsó esély a teljes közel-keleti katasztrófa elkerülésére.
