Energiajövő. Ma a fő probléma nem a készletek kimerülése, hanem a tartalékok és a feldolgozókapacitások nagy mérvű koncentrációja – véli Friedemann Müller. A nagy fogyasztók saját termelése tovább csökken, így egyre inkább a Közel-Kelet, Oroszország, a Kaszpi-tenger régió, Afrika felé fordulnak. Ázsia, elsősorban Kína, India egyre erőteljesebben jelentkezik vásárlóként. A gázzal az a baj, hogy Európának nincs akkora csővezeték-hálózata, mint amekkora (nagy) fogyasztó. Európának egységesen kellene a Közel-Kelet, a Kaszpi-tenger déli térsége felé fordulva csökkentenie az orosz gáztól való függését.

Közel-Kelet. Diplomáciailag-gazdaságilag erősíteni kell kapcsolatainkat a régióval, mert nincs más lehetőségünk, mint a baráti viszony kialakítása. Ugyanakkor az olaj miatt nem szabad erőszakos konfliktusba keveredni az ázsiai országokkal, elsősorban Kínával. Iránt Kína túlságosan nagymértékben bevonja saját ellátója szerepébe. Egészében véve a régióval úgy kell kialakítanunk viszonyunkat, hogy növekedjen a játékterünk, és ne kerüljünk az olaj miatt konfliktushelyzetbe másokkal.

Oroszország Európa számára természetes partner, mint olaj-, és gázforrás. Ám Oroszország egyre inkább Ázsia, Kína, Japán (és talán, mint cseppfolyósított gázt szállító, az USA) irányába orientálódik. Nem tartható fenn, hogy az orosz földgázexport kétharmada Európába irányuljon. Az oroszokkal meg kell értetnünk, hogy más gázszállítókat is bevonunk ellátásunkba.

A közös EU-energiapolitika hiánya. Az EU-ban az érdekek különböznek. Nagy-Britannia például csaknem annyi olajat, gázt termel, amekkora a szükséglete. Franciaország hatalmas atomenergia-kapacitásokat épített ki. Németország, Magyarország, Lengyelország erősen függ Oroszországtól. Ez a többieket annyira nem érdekli. Európának egy hangon kell megszólalnia partnereivel tárgyalva, egységes energiapolitikát kell kialakítania. Egységes európai földgázvezeték-rendszert kell kiépítenünk. Ebben Magyarország is érdekelt, hiszen csak egy kis teljesítményű gázvezeték köti össze Ausztriával. Ez a tény növeli az Oroszországtól való magyar függőséget. Közösen kell javítani az energiahatékonyságot, hiszen, ha alacsonyabbak a szükségleteink, kevésbé függünk másoktól.

Magyarország nem energiagazdag, de nem is egészen szegény. Vannak rosszabb helyzetű államok is Európában. Önöknek van egy kis olajuk, gázuk, szenük, nem rossz a szállítási infrastruktúrájuk. Az energiapiaci liberalizációval az esélyek jók, hogy az energiahatékonyságot javítsák. Szeretném, ha a magyarok – akik elkötelezték magukat a Nabucco vezeték mellett – Brüsszelben felemelnék a szavukat az építés felgyorsításáért. Ez magyar és európai érdek.

A világ energiaellátása