Erről Diana Ürge-Vorsatz, a jelentés készítésében résztvevő Közép-Európai Egyetem docense beszélt a dokumentumról rendezett  budapesti konferencián.

A szakértő elmondta, hogy amíg más országokban csak egyes területek esnek az ökológiailag legmagasabb sérülékenységi besorolás alá, addig Magyarországon szinte alig van ettől eltérő térség.

Rosszabb helyzettel Európában csak Belgium, a világon pedig a Dél-afrikai Köztársaság szembesül - tette hozzá.

Diana Ürge-Vorsatz utalt arra, hogy a tudósok a természeti sokszínűség, azaz a biodiverzitás sérülékenységének meghatározásakor a fajgazdagságot fenyegető veszélyek kockázatait vették figyelembe, nem számolva a mezőgazdasági területeken előforduló élőlényekkel.

Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter hangoztatta, hogy Magyarország a klímaváltozás hatásai szempontjából az átlagosnál fokozottabban kitett államok közé tartozik. Utalt azokra a meteorológiai számításokra, amelyek szerint a globális felmelegedés üteménél a magyarországi átlaghőmérséklet emelkedése majdnem másfélszer gyorsabb.

Diana Ürge-Vorsatz magyarázata szerint mindez azt jelenti, hogy a jelentésben az éghajlatváltozás egész Európára előrevetített hatásai fokozottabban jelentkezhetnek.

A jelentés intenzívebb téli csapadékot, ennek nyomán pedig hevesebb folyóáradásokat, továbbá hőhullámokat jósol. Magyarországot nem érinti, Európa különböző részét annál inkább a gleccserek olvadása, valamint a növénytakaró átalakulása.

A docens kiemelte, hogy akármilyen radikális beavatkozások mellett döntenek is a világ országai, több száz évre már biztosan alkalmazkodni kell a változó klíma következményeihez. Az alkalmazkodás mellett nem szabad tovább halogatni a túlságosan nagy arányú felmelegedés megelőzését, hiszen az idő múlásával egyre  kritikusabb helyzettel lesz kénytelen a világ szembesülni - fűzte  hozzá.

A jelentés három pillér köré csoportosítja a tennivalókat, amely közül prioritásként az energiahatékonyság fokozását említi. Az energiaellátást tekintve a megújuló energiaforrások, a biztonságos nukleáris energia fontosságát említi, és szól a szén-dioxid föld alá temetését célzó úgynevezett "karbon elkobzás" projektek szükségességéről is. Harmadik pillér a földhasználat megváltoztatása, ami részben erdősítést jelent.

A 2,5 éve készülő, 120 oldalas jelentés nagyságrendekkel kisebb terjedelmű, mint az ENSZ kormányközi testületének, az IPCC-nek három héttel ezelőtt Párizsban részben nyilvánosságra hozott klímajelentése. A szerdai jelentés ugyanakkor a korábbinál sokkal gyakorlatiasabb, hiszen a tudományos megállapításokon kívül  javaslatokat fogalmaz meg a döntéshozók számára.

Legközelebb április elején jelenik meg nagyszabású, nemzetközi jelentés az éghajlatváltozásról, akkor az ENSZ IPCC panelje a 3 ezer oldalas jelentésének második részét hozza nyilvánosságra.

(MTI)