Az emberiség növekvő energiaigényének kielégítésében az atomerőművek helyébe lépő fúziós energiatermelés jelenthet hosszú távú megoldást, ennek megvalósításán egy nemzetközi program, az ITER keretében már évek óta dolgoznak a tudósok, köztük magyar szakemberek is. A jövő energiaforrásairól Zoletnik Sándor fizikus tartott előadást a Mindentudás Egyetemén.
Ötven év múlva terjedhet el a fúziós energiatermelés
A fejlett világ már régóta keresi a megoldást arra, hogy az olaj- és szénalapú energiatermelést kiválthassa. Erre leginkább a magfúzión alapuló atomenergia alkalmas, mert hosszú távú megoldást kínál, nem növeli a Föld széndioxid-koncentrációját és az atomerőművekkel szemben nem termel veszélyes radioaktív hulladékot - hangzott el az előadáson.
A globális felmelegedés napjainkra reálissá vált: a Föld széndioxid-koncentrációja, így átlaghőmérséklete is növekszik az emberek tevékenységeinek hatására. A nap-, szél- és bioenergia felhasználása az energiaigénynek csak kis részét tudja kielégíteni. A megújuló források helyett így az anyagátalakítás marad. Ennek egyik formáját jelentik az égés és más kémiai reakciók. A másik lehetőség az atommagkötések, amelyeknél ki kell használni a nukleáris energiatermelést – ez azonban veszélyes, hiszen a nukleáris reaktorokban az atommagok széthasítása során sokféle radioaktív melléktermék keletkezik. Az atommagok átalakításának azonban létezik egy másik variációja is: a kisebb atommagok egyesítéséből is tudunk energiát nyerni – ez a folyamat a magfúzió. A Napban és a csillagokban is ez zajlik le, amikor hidrogénmagokból hélium épül fel. A fúziós energiatermelés megvalósíthatóságát először Teller Ede fogalmazta meg.
Az első ipari méretű fúziós kísérlet ITER néven vált ismertté: a hidegháború enyhülése után ezen a néven született megállapodás az USA, Szovjetunió, Európa és Japán között. A kilencvenes években a program élére az Európai Unió állt. 2001-re az ITER-hez Kína, Dél-Korea és India is csatlakozott. 2005-ben megszületett a megállapodás, hogy a kísérletet a franciaországi Cadarache-ban fogják felépíteni. Az első kísérleti plazmagyűrű előállítása 2016-18 körül várható. Az ITER még nem fúziós erőmű, hanem egy erőmű méretű kísérlet. A fúziós energiatermelés a 21. század második felében terjedhetne el.
Európa vezető szerepet tölt be a fúziós kutatásokban, az ITER költségeinek felét az EU fedezi. Magyarországon igen fejlett a nukleáris kutatási háttér, ennek következtében ma a villamos energia 40 százalékát atomerőmű adja. Jelenleg harminc kutató dolgozik ebben a témában Magyarországon - derült ki az előadásból.
