Gyurcsány közzétette, miket módosítana a gyülekezési törvényen
Szükség van a gyülekezési jogról szóló törvény mielőbbi módosítására - írja Szili Katalinnak küldött válaszlevelében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.
A módosítás nem irányulhat az alapvető jogok korlátozására, célja kizárólag a szabályok olyan értelmezése, hézagpótló pontosítása lehet, amely képes előmozdítani a demokratikus alapjog - rendeltetésével összhangban álló, a demonstrálók és a rendfenntartók szükséges mértékű együttműködésére épülő - gyakorlását és a köznyugalom fenntartását - olvasható a miniszterelnök levelében.
Gyurcsány Ferenc a levélben felsorolja a Tölgyessy Péter vezette szakértői csoport azon javaslatait, amelyeket a legfontosabbnak tart. Ide sorolja többek között, hogy a törvény a kifejezetten politikai jellegű, közösségi ügyeket érintő közterületi gyűlésekre legyen csak érvényes, a szervezők legyenek kötelesek biztosítani a közegészségügyi, környezetvédelmi és zajterhelési szabályok betartásához szükséges feltételeket és a rendezvény után a helyszín eredeti állapotának helyreállítását, illetve egy rendezvény legfeljebb öt napig tarthasson.
A javaslat szerint a rendőrség megtilthatná a rendezvényt, ha az - a népképviseleti szervek és a bíróságok mellett - az Alkotmánybíróság működését súlyosan veszélyeztetné, illetve akkor, ha egy időben ugyanazon a helyszínen több rendezvény lenne, de nem lehetne a résztvevőket biztonságosan elkülöníteni egymástól. A javaslat meghonosítaná az előzetes bejelentéshez nem kötött, spontán gyülekezést azzal a feltétellel, hogy az azonosítható résztvevők egyike a helyszínen írásban vállalja a szervezői feladatok ellátását - olvasható a levélben.
A miniszterelnök megjegyzi: a módosítás a politikai egyeztetés stádiumában van.
Gyurcsány válaszlevelében kitért arra is: a Tölgyessy Péter vezette szakértői csoport jelentése megerősítette abban a véleményében, hogy a demokratikus intézményeket "fenyegető veszélyek kialakulásában nem a törvény hiányosságai játsszák a döntő szerepet, hanem a demokratikus választások eredményébe beletörődni nem tudó, a kormány idő előtti távozásának kierőszakolását célul kitűző politikai erők által szított érzelmi-utcai politizálás".
Szili Katalin levelére Sólyom László köztársasági elnök és Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke már korábban válaszolt. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke még nem reagált a házelnök megkeresésére.
(MTI)
