"Ami nem titok, az is titok" - kommentálta az ügyet Schiffer András, aki elmondta azt is, hogy alapvetően a nemzetbiztonsági törvény felhatalmazó rendelkezésével van problémájuk, és emiatt az Alkotmánybíróságig is elmennek.

A polgári per előzménye, hogy a TASZ több intézményt, így minisztériumokat és az ügyészséget is megkereste azzal a kéréssel, hogy közöljenek információt arról: milyen adatok titkosítását szüntették meg 2004 és 2006 között. Kíváncsiak voltak arra is, hogy mennyi időre és milyen jogcímen lettek titkosítva a most nyilvánossá vált adatok.

"Nem konkrét ügyekre, hanem általában a titkosítás gyakorlatára voltunk kíváncsiak" - tette hozzá a civil szervezet munkatársa.

A megkeresett intézmények közül a Nemzetbiztonsági Hivatal volt a legelzárkózóbb, ezért ellene indított pert a TASZ, egyúttal a perben indítványozta, hogy az eljáró bíró az eljárás felfüggesztése mellett forduljon az Alkotmánybírósághoz annak a törvényhelynek az alkotmányellenessége miatt, amelyre hivatkozva az NBH vezetése elutasította a közérdekű adatok kiadását.

A nemzetbiztonsági törvény vonatkozó passzusa a TASZ jogásza szerint parttalan, diszkrecionális jogkört ad a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjének a tekintetben, hogy milyen közérdekű, tehát nyilvános adatok kiadását tagadhatja meg. Továbbá a szabályozás nincs összhangban az adatvédelmi törvénnyel és végső soron alkotmányellenes.

"Tipikus precedens ügy. A TASZ az elsőfokú ítélet ellen fellebbezéssel él a Fővárosi Ítélőtáblánál, ha pedig jogerősen is elbukjuk a pert, akkor alkotmányjogi panasszal fordulunk az Alkotmánybírósághoz" - mondta Schiffer András.

 (MTI)