A Budapesti Rendőr-főkapitányság február 5-én jelentette föl a fideszes képviselőket, mert korábban egy váratlan akció keretében elbontották a Kossuth teret övező kordont. A rendőrök felszólították ugyan a politikusokat, hogy fejezzék be a kerítés szétszedését, de nem avatkoztak közbe. A BRFK illetékesei mégis úgy ítélték meg, hogy a képviselők cselekménye így is garázdaságnak és rendzavarásnak minősül. Az ügyben illetékes Pesti Központi Kerületi Bíróság azonban a feljelentés kiegészítését kérte, mert a bíró álláspontja szerint „a feljelentettek köre és a tényállás sincs pontosan megjelölve”. A rendőrség ennek február 16-án eleget tett, majd a bíró február 23-án - a hatályos szabályoknak megfelelően - a legfőbb ügyészhez fordult, hogy kezdeményezze a mentelmi jog felfüggesztését.

A bíróság - egy korábbi közlemény szerint - csak a mentelmi jog felfüggesztése után lesz abban a helyzetben, hogy az eljárás lefolytatásáról döntsön. Az ügy várható kimenetelét illetően nehéz jóslásokba bocsátkozni, mert egyes szakértők szerint nem történt szabálysértés, más vélemények szerint viszont a bűncselekmény gyanúja is felmerülhet. Mérlegelés kérdése ugyanis, hogy a képviselők fellépése olyan „kirívóan közösségellenes” volt-e, amely másokban „megbotránkozást és riadalmat” keltett. Ha nem, a rendzavarás szabálysértése sem áll meg. Mások ugyanakkor állítják: a Kossuth téren a törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás bűncselekménye valósult meg, hiszen az akciót „nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon” hajtották végre. Emellett felmerülhet a hivatalos személy elleni erőszak, amit az is elkövethet, aki a rendőrt „intézkedésre kényszeríti”. A felszólítás pedig kétségkívül egyfajta intézkedés.

Orbán Viktor a kordonbontás közben kijelentette: nem kívánnak a mentelmi jog mögé bújni, és ha ellenük eljárást indítanak, önként lemondanak e kiváltságukról. Erre csak szabálysértés esetén van lehetőség, mert képviselők ellen büntetőeljárást kizárólag a parlament kétharmados többséggel elfogadott határozata alapján lehet lefolytatni. Ha tehát komolyan gondolták, már az Országgyűlés mentelmi jogi bizottsága előtt nyilatkozhatnak, ellenkező esetben a testület harminc napon belül javaslatot tesz a parlamentnek a mentelmi jog esetleges felfüggesztésére. Más a helyzet az ötletadó Szájer József esetében, aki európai parlamenti képviselőként élvez mentelmi jogot, így őt onnan kell „kikérni”. (L. K.)