"Ennyi pénze még a királynak sincs"
- Ha megépítik az inotai hulladékégetőt, azonnal fogjanak hozzá a temető bővítéséhez is, mert a környéken sokkal nagyobb lesz a halálozási arány - jelentette ki egy helybeli nyugdíjas azon a lakossági fórumon, amelyet a napokban tartottak a Veszprém megyei Várpalota inotai városrészének közösségi házában a település határába tervezett hulladékégetőről. Az apokaliptikus jövendölést hatalmas tapssal fogadta a mintegy százfős hallgatóság.
- Nem akarunk égetőművet, és az önkormányzat minden jogi eszközt fel is használ majd ahhoz, hogy megakadályozza a létesítmény megvalósulását - próbálta csillapítani a kedélyeket Németh Árpád, Várpalota fideszes polgármestere. - De azt azért tudni kell, hogy a hulladékgazdálkodási társulás levélben jelezte: ha Várpalota eláll a beruházásától, több mint húszmilliárd forintos kárigénnyel lépnek fel velünk szemben. Ennyi pénze talán még a királynak sincsen!
Az Inotára tervezett hulladék-égetőmű körül a tavaly őszi önkormányzati választások óta lángolt föl ismét a vita. Az előző szocialista városvezetés 2004-ben döntött arról, hogy Várpalota csatlakozik a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Konzorciumhoz, ami tavaly óta önkormányzati társulásként működik. A társulás az egyik legnagyobb hazai infrastrukturális beruházásra készül: a hat megyét érintő fejlesztés bruttó 58,6 milliárd forintból legalább húsz évre megoldhatná 168 település 684 ezer lakójának szelektív hulladékkezelését. A projekt költségeinek 15 százalékát - önrészként - az érintett önkormányzatok, 85 százalékát pedig a kormányzati és az uniós támogatás adná.
- A beruházás egyik kulcseleme a bruttó 23 milliárd forintba kerülő, évi százezer tonna szemetet megsemmisítő inotai hulladékhasznosító erőmű lenne - mondja Farkas Endre, az önkormányzati társulás projekt irodájának vezetője. - Számos variációt megvizsgáltunk, végül Oroszlánnyal, Dunaújvárossal és Tárnokkal szemben a várpalotai helyszín mellett döntöttünk. Fontos szempont volt, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. felajánlott egy 9,6 hektáros területet a saját inotai ingatlanán, az egykori gázturbinás erőműblokk mellett. A helyszín vasúton és közúton is könnyen megközelíthető, ráadásul az összes fontos infrastruktúra ki van építve. Az illetékes környezetvédelmi hatóság hosszú vizsgálat után megadta az engedélyt a beruházáshoz.
- Az egészségünk nem eladó - állította nagy tetszést aratva egy középkorú asszony az inotai lakossági fórumon.
- Évtizedeken át szívtuk a hőerőmű és az alumíniumkohó füstjét. Elegünk van!
Azt Farkas Endre is elismeri, hogy az égetőmű szennyezné a környezetét, ám ennek mértéke - szerinte - az előírt szigorú határértékek alatt maradna.
A beruházás ellenzői évek óta harcolnak az égetőmű megépítése ellen. Aláírásgyűjtési akciójukat az előző közgyűlés nem méltányolta: egyetlen szavazatnyi különbséggel a korábbi testület nem írta ki a helyi népszavazást az ügyben. Később a tiltakozók több demonstrációt is tartottak, tavaly őszig eredmény nélkül.
Az októberi önkormányzati voksoláson viszont megbukott a Várpalotát tizenhat évig irányító szocialista városvezetés. Az új fideszes polgármester pedig már a választási kampányában jelezte, hogy hatalomra kerülése esetén meg fogja akadályozni a hulladékégető megépítését. Az újonnan felálló jobboldali többségű közgyűlés a közelmúltban változtatási tilalmat rendelt el a tervezett égetőmű területére, ami azt jelenti, hogy a társulás által kiválasztott helyszínen jelenleg semmilyen létesítmény sem épülhet.
- Amikor tudomást szereztünk erről a fejleményről, levelet írtam a várpalotai polgármesternek, amelyben jeleztem, hogy a korábban aláírt szerződések kötik az önkormányzatot, így ezek egyoldalú felbontása és az égetőmű építésének megakadályozása jelentős anyagi kárt okozna a társulás többi 167 tagjának - mondja Borbély István, a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Társulás vezetője.
A Várpalotával szembeni esetleges kárigény mértékét egyelőre nem lehet pontosan meghatározni. Ha máshol kell megépíteni az égetőművet, az több évvel késleltetné a beruházás befejezését, ha pedig egyáltalán nem lesz égetőmű, akkor a tervezettnél sokkal több hulladéklerakót kell kialakítani. Farkas Endre szerint a társulás kára akár a húszmilliárd forintot is meghaladhatná.
Németh Árpád szerint a várpalotaiakat is több tízmilliárd forintos kár érheti: így például jelentősen nőne a környezetszennyezés, elértéktelenednének az inotai ingatlanok, elmaradnának a város tervezett turisztikai fejlesztései. Falussy Sándor, a várpalotai közgyűlés MSZP-frakciójának vezetője úgy véli: az új polgármester a tűzzel játszik, mivel a megkötött szerződések felbontásával a város a külvilág szemében hiteltelenné válna, ami a későbbi fejlesztéseknél, a pályázati pénzek megszerzésében komoly hátrányt okozna.
A társulás a napokban benyújtotta a várpalotai polgármesteri hivatalhoz az égetőmű elvi építési engedélykérelmét, amire az önkormányzat építési hatósága még nem reagált.
- Megvizsgáltattuk a jogászainkkal a megkötött szerződéseket, és egyelőre úgy látszik, hogy az előző városvezetés nem hagyott számunka kiutat - mondja Németh Árpád. - Ennek ellenére továbbra is keressük azokat a jogi kiskapukat, amelyek segítségével kártérítési felelősség nélkül megakadályozhatnánk az építkezést. Ha ezt nem sikerül elérnünk, és mégis megépül az égetőmű, a város lép majd fel kártérítési igénnyel.
A várpalotaiakat kezdetektől fogva megosztotta a hulladékégető ügye. Akik távolabb laknak a tervezett létesítmény helyétől, megfontolandónak tartják, hogy a társulás - a hulladékégető által okozott kellemetlenségek kompenzálására - összesen 772 millió forintot ígér a városnak. Ebből a pénzből ki lehetne cserélni az úgynevezett készenléti lakótelep teljes közműhálózatát, felújíthatnák az inotai és a várpalotai belterületi utak többségét, és még parkosításra is futná az ellentételezésből. Inotán - amely alig néhány száz méterre fekszik a tervezett égetőműtől - nincsenek támogatói a beruházásának.
