Különleges küldetés Brüsszelbe
Mivel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) saját jelöltlistával vesz részt a választásokon, félő, hogy a független, de a református egyház és néhány erdélyi civil szervezet támogatásával induló jelölt megoszthatja a szavazatokat, s az erdélyi magyarság végül brüsszeli képviselet nélkül marad.
A Népszabadságnak adott interjújában a püspök rámutatott: egyelőre nincs írásos formában rögzített programja, de annak kulcspontja "a háromszintű autonómia rendszer", azaz a személyi, kulturális és területi autonómia kivívása.
- Amiképpen a román nemzetstratégiának meghatározó, alkotmányban rögzített sarkpontja az egységes román nemzetállam, akképpen - hangsúlyozom: távoli analógiaként, funkcióját tekintve - a közösségi autonómia minden létfontosságú problémánknak a kiindulópontja és kulcskérdése. Nos, ez állna a programom középpontban. Lényegében azonban nem másra vállalkoznék, mint az RMDSZ-ben rögzített programnak a képviseletére. Ez az érdekessége ennek a történetnek, hogy úgy érzem, nekem kellene képviselnem azt, amit az RMDSZ nem képviselt egyáltalán, vagy nagyon gyengén képviselt, vagy időlegesen képviselt: az autonómiát - fejtette ki.
Tőkés László úgy látja, nincs garancia arra, hogy az RMDSZ-listán induló jelöltek Brüsszelben ugyanezt képviselnék. Tudatában van annak, hogy az erdélyi magyarság jelentős része az egység újrateremtésének örvendene, de úgy véli annak lehetőségét az RMDSZ elmulasztotta.
- Háromszor is volt komoly találkozásunk az RMDSZ-szel, olyan megszólalások hangzottak el, mint a Sólyom Lászlóé, de megszólalt Csoóri Sándor és köre, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a volt államelnök vagy az Erdélyi Református Egyházkerület. Ezeknek a megnyilatkozásoknak figyelmezető erejük volt. Én úgy érzem, rajta tartom a kezem az erdélyi magyarság pulzusán, s úgy érzem nagy igény mutatkozott meg az összefogás iránt. Kár volt nem meghallani ez a jelzést - mondta.
Az EMNT-elnök szerint, ha ez emberek amiatt aggódnak, hogy a különállás rovásukra lesz, akkor annak felelőseit meg kell keresni.
- A felelősségáthárításnak minden formáját szeretném elhárítani, magára vessen az RMDSZ - pontosabban: az RMDSZ hivatalosságai, mert éles különbséget kell tennünk az Operatív Tanács és az RMDSZ tagsága között -, tehát magukra vessenek az RMDSZ hivatalosai, mert úgy látszik, hogy nincs akkora támogatottságuk, mint amilyenre számítottak, és mint amilyennel dicsekednek. Meg vagyok győződve, hogy indulni tudok a választásokon. S nem az RMDSZ ellen indulok - velük akartam indulni -, hanem azokért a célokért, amelyeket képviselek - hangsúlyozta.
A püspök szerint az egyház kénytelen volt alternatívát teremteni Erdélyben, s nem ért egyet azzal, hogy a református egyházi beavatkozás a választásokba precedenst teremthet.
- El kell vonatkoztatni attól, hogy egyház vagy nem egyház áll a másik állásponton. A romániai magyar politika rákfenéje az, hogy nincs alternatíva. Tehát alternatíva-képződésről beszélhetünk. Sajnos, ilyen furcsa posztkommunista helyzetben az egyháznak kell olyan funkciót magára vállalnia, amely amúgy nem tartozik a hivatási- és hatáskörébe, de az egyház nyújthat politikai segélyt a civil társadalomnak, mint ahogyan nyújthat teszem azt diakóniai, szociális segélyt is. Ez éppen hogy liberális felfogás, tehát még a liberális ellenvetések körébe is beillik. Ha erre van szükség, az egyház még ezt is vállalja, anélkül, hogy hűtlen lenne a saját eredendő hivatásához - vélekedett.
Tőkés püspök nem hiszi, hogy az őt kifejezetten támogató egyházak hívei is táborokra szakadhatnak, vagy hogy nekik lelkiismereti gondot okoz az a tény, hogy esetleg szívük szerint másra szavaznának, mint akire egyházuk buzdítja őket.
- Ebben az esetben legfeljebb olyan minimális következménnyel számolhatunk, mint az MSZP hívő tagozatának a kérdése Magyarországon. Ez nem bír különösebb jelentőséggel. Másfelől szintén az RMDSZ vezetősége felel azért, hogy egy olyan kényszerhelyzetet idéz elő, amely már-már a szkizofrénia határán álló lelkiismereti kényszerbe taszítja az egész magyarságot. Mert ha tudom a jót, akkor csak azért ne válasszam a jót, mert az egyháznak ez nem tartozik a hatáskörébe, ez ésszerűtlen. Aki teheti, tegyen jót! - jelentette ki.
Az egyházfő elismeri, hogy bármilyen hatásos is lenne a brüsszeli lobbizás, az autonómiát lehetővé tevő törvényeket végül Bukarestnek kell megszavaznia, de úgy látja, erre Romániát rá lehet majd kényszeríteni.
- Romániának választania kell: vagy leül a magyarokkal erről tárgyalni, vagy az integráció keretei közé nem tud beilleszkedni. Olyan nincs egy demokratikus országban, hogy milliók akarnak valamit, vagy százezrek nyilvánítják ki akaratukat, s nem tesznek semmit. Nem beszélek most az autonómia-népszavazásról, mert azt sokat blamálják, de ott van az ötszáz ezer tanügyi tárgyú aláírás. Ezt nem teheti meg egy demokratikus ország, hogy semmibe vesz és elsüllyeszt félmillió aláírást! - szögezte le.
A püspök úgy látja, "ha ehhez támogatást adna Budapest, Brüsszel, ezt követelné az RMDSZ és a magyarság, holtbiztos, hogy leülnének a románok, és az EU-csatlakozási tárgyalások mintájára, fejezetenként tárgyalnánk meg, hogy az egyes dolgokban mire van szükség".
Ugyanakkor elutasítja azt a román álláspontot miszerint az autonóm Székelyföld gazdaságilag életképtelen lenne, mivel jelenleg is többet kap a központi költségvetésből, mint amennyit oda befizet. Katalóniát és Dél-Tirolt állítja példaként, amelyek éppen az autonómiának köszönhetően váltak az adott országok leggazdagabb régióivá.
Tőkés László nem tart attól, hogy a politika porondjára lépés rossz döntésnek bizonyulhat. Úgy véli, 1989-ben is mindenki elfogadta, hogy politikailag elkötelezetten cselekedett.
- Az egyházi és a politikai szerep éles szembeállítása egyfelől egy szűkkeblű egyháziasság velejárója, másfelől a kommunista propaganda eszköze volt. Nem tetszett a kommunistáknak, nem tetszik a posztkommunistáknak, és bizonyos irányzatoknak sem, amelyek a francia forradalom óta letudták az egyházat. Nem tetszik nekik, hogy az egyház állást foglaljon politikai kérdésekben. Számomra azonban ez erkölcsi kérdés. Makkai Sándor értelmében, aki azt mondta, hogy "a magyarság kérdése az én számomra nem politikai, hanem erkölcsi kérdés". Számomra is erkölcsi kérdés, ezért a kényszerhelyzet adta szükségből vállalnám a jelen helyzetben a brüsszeli képviseletet.
