Alkalmasnak találta tegnap Simor Andrást, a Deloitte tanácsadó és könyvvizsgáló magyarországi vezérét a jegybank irányítására az Országgyűlés költségvetési-pénzügyi és gazdasági bizottsága összevont ülésén, amelyen Varga Mihály (Fidesz) és Puch László (MSZP) elnökölt. Simor Andrást a kormányfő jelölte és az államfő nevezi ki, s március másodikán foglalja el új posztját, és váltja a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnökét, Járai Zsigmondot.

A meghallgatás elején Simor rövid nyilatkozatot tett. - Az MNB-nek az infláció ellen kell küzdenie, meg kell valósítania az árstabilitást. A jelenlegi helyzetben fontos szerephez jut az egyensúly helyreállításában, hiszen magas szintről kell az inflációt a maastrichti szintre lehozni. Ebben a munkában számítok a jegybanki stáb tudására is - mondta. Majd a nemrég elhunyt Milton Friedman Nobel-díjas közgazdászt idézte, aki azt vallotta, hogy az infláció nem egyéb, mint az adózásnak egy fajtája, amelynek behajtásához nincs szükség törvényre.

Csak előnnyel járhat az euró

- A nemzetközi tapasztalatok szerint az alacsony infláció kedvez a gazdasági növekedésnek, javítja a versenyképességet. Ugyanakkor a jegybank függetlensége fontos tényező az infláció elleni küzdelemben, mert a kormányok hajlamosak voltak túlköltekezni - tette hozzá, de azzal a megjegyzéssel, hogy a jegybank része a gazdaságpolitikának, s a törvény szellemében együtt kell működnie a kormánnyal, anélkül, hogy az árstabilitási célját veszélyeztetné. Főként erről a kérdéskörről kell véleményt formálnia, de megfontoltan és precízen, hiszen az MNB elsősorban a piacnak üzen. Jelezte: nem kíván egyik elődjéről sem véleményt alkotni, ő olyan elnök szeretne lenni, aki csak akkor nyilatkozik, ha szükséges. De értésre adta: ha a kormány politikája veszélyeztetné a jegybanki célok megvalósulását, akkor aggodalmainak hangot ad majd. - A véleménycsere a kormánnyal azonban nem sérti a függetlenséget - hangoztatta. A középtávú inflációs célkövető rendszert is megtartaná elnökként Simor, szerinte ez működhet sikerrel Magyarországon is, a feltételei adva vannak.

Kifejtette, nem volt párttag, s nem volt kapcsolata a titkosszolgálatokkal sem, 23 évet töltött el a bankszakmában, ebből nyolc évet külföldön, Londonban és Bécsben, több cég élén állt, amelyek irányítása alatt sikeresen helytálltak. A tőzsde elnökeként jól együtt tudott dolgozni mindazon tisztségviselőkkel, akiket nem ő választott, s reméli, hogy megtalálja a hangot a monetáris tanács tagjaival is.

Az euró bevezetéséről azt mondta: előbb teljesíteni kell a maastrichti kritériumokat. Magyarország jelenleg egyik feltételnek sem felel meg. A közeledés előmozdításában a jegybanknak van szerepe, de csak a kormánnyal együtt. A konvergenciaprogramnak kell megvalósulnia, s ha ez a folyamat nem akad meg, akkor a kormány és a jegybank együttműködése is harmonikus lehet. Amúgy az euró bevezetése csak előnyös lehet: serkenti a gazdasági növekedést és csökkenti a kockázatokat.

Sem a túl erős, sem a túl gyenge árfolyam nem jó - folytatta a jelölt -, az egyensúlyi paritást kell megtalálni, ez azonban kényes kérdés, óvatos megközelítést igényel. Az MNB-nek nincs árfolyamcélja, azt a kurzust tartja megfelelőnek, amely elősegíti az árstabilitás megvalósulását, s nem rontja a piaci szereplők versenyképességét. A jegybank eszköze ebben az alapkamat, az átlátható döntési mechanizmus és a megfelelő kommunikáció.

Spekuláció ellen stabil gazdaságpolitika

- Mit tenne a jegybank, ha spekuláció indulna a forint ellen? - kérdezte Matolcsy György (Fidesz). Simor szerint iszonyatos mennyiségű tőke áramlik a világban, s a befektetők időnként kiválasztanak maguknak egy országot, ahol gazdaságpolitikai gyöngeséget vélnek felfedezni. Így a legjobb védekezés a kiegyensúlyozott gazdaságpolitika, amelyet a piac támogatni tud. Az MNB-nek minden esetben a középtávú inflációs céljára kell figyelemmel lennie, már csak azért is, mert elképzelhető, hogy egyes kormányzati ár- és adóintézkedések egyszeri hatásaira nem képes rövid időn belül reagálni.

A politikai bizonytalanság pénzügyi kockázatait firtató Selmeczi Gabriella (Fidesz) kérdésére azt felelte, hogy a konvergenciatanács tagjaként maga is úgy látta: a 2001 óta folytatott költségvetési politika felelőtlen volt. A parlamenti pártok ráadásul olyan ígéretversenyt folytattak, amellyel további rossz irányba terelték a folyamatokat. Ezt ma is így látja.

Megfelelő a tanács összetétele

Felmerült még, nem hozható-e kellemetlen helyzetbe Simor, amikor a Deloitte ellen nyolcvanmilliárdos pert visz az állam a Postabank-ügy következményeként. Simor úgy reagált, nem érti a kérdést, hiszen a Deloitte-hoz akkor került, amikor a cég már nem volt a Postabank könyvvizsgálója. Megkérdezték továbbá, hogy helyeselné-e a jegybanktörvény módosítását a monetáris tanácsi jelöléseket illetően, hogy ne függjön minden tag közvetve vagy közvetlenül a miniszterelnöktől. Simor azt felelte, hogy el tudna képzelni más módon öszszeállított tanácsot, de a jelenlegivel is együtt tud és akar működni. A kinevezési rendről a parlamentnek kell döntenie, s ha az Országgyűlés módosítani kívánja a jegybanktörvényt, akkor erről kifejti a véleményét.

A bizottságok külön-külön szavaztak. A gazdasági 19 igen és 4 tartózkodás, a költségvetési 18 igen és 7 tartózkodás mellett nyilvánította alkalmasnak Simor Andrást. Varga Mihály azt mondta: a fideszes képviselők egy része azért szavazott igennel, más része meg azért tartózkodott, mert a jelölt a feladatot, a célokat jól határozta meg, de aggodalomra ad okot, hogy miközben a monetáris tanács egyre "homogénebb", a jelöltnek nincsenek kellő monetáris politikai tapasztalatai.