Segélyt pótló jövedelem
Csatornahálózat karbantartása, illegális szemétlerakók felszámolása, parkosítás, önkormányzati tulajdonú utak vagy házak építése, felújítása - ilyen és ezekhez hasonló munkákat ajánl a Szociális és Munkaügyi Minisztérium új közmunkaprogramja, amely a három vagy annál több gyereket nevelő, rendszeres szociális segélyre jogosultakat szólítja munkába.
A kezdeményezés nem sorolható a szokványos közmunkaprogramok sorába, hiszen az eddigi közmunkák a regisztrált, tartósan munka nélkülieket érintették, most viszont kifejezetten a szociális segélyen élők egy szűk szelete számára szerveznek az önkormányzatok feladatkörébe tartozó munkákat. - Ez a munkára ösztönzés programja, ami egyúttal lehetőséget ad arra, hogy azok a családok, amelyek jövedelme a szociális törvény módosításának következtében csökken, ezt ellensúlyozó bevételhez jussanak - jellemzi az újszerű pályázatot Schranz Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium sajtófőnöke.
A szociális segélyre jogosult 145 ezer család közül leginkább a többgyerekeseket érinti érzékenyen az, hogy a szociális segély áprilistól családonként nem lehet több mint a minimálbér nettó összege. A számítások szerint mintegy hétezer családról lehet szó. Nekik érdemes elfogadniuk azt a felajánlott munkalehetőséget, amely képzettségüknek és képességüknek megfelel.
A családokban a gyerekek egy új, pozitívabb mintát, egyáltalán jövőképet kapnak, ha azt látják, hogy szüleik munkába indulnak reggelente. Sándor Lászlónak, a Közmunkatanács elnökének elmondása szerint vannak olyan területek az országban, ahol száz munkanélküli közül jó, ha húsz vesz részt valamilyen közmunkaprogramban. Ő úgy véli, hogy már három hónapnyi rendszeres elfoglaltság és kereset további aktivitásra ösztönözheti a rendszeres szociális segélyen élő állás nélkülieket. A közmunka pedig, amellett, hogy jövedelemhez juttatja a munkanélkülieket, és segít a munkaképesség fenntartásában, csökkentheti a kisebb közösségeken belüli előítéleteket is.
Újdonság, hogy a közmunka idejére nem függesztik fel a segély folyósítását. A közmunkát vállalók legalább a minimálbér összegét kereshetik meg és tehetik hozzá a segélyükhöz. Az elérhető jövedelmek a munkára jelentkezők képzettségétől is függnek: ha valaki iskolázottabb és tapasztaltabb, rá lehet bízni a munkacsoport vezetését, vagy ha ért az adminisztrációhoz is, nagyobb bért kaphat.
A kormány közelmúltbeli határozata alapján pedig az önkormányzatoknak is megnőtt a mozgásterük a munka finanszírozásában: a szociális segélyezési és a közcélú foglalkoztatási kasszát összenyitva többet fordíthatnak közmunkaprogramok szervezésére. A kistérségi társulások január végéig nyújthatták be a pályázatot a közmunkaprogramra. Ahogy az várható volt, a magas munkanélküliségi adatokkal rendelkező régiókban mutatkozott nagy igény. A megyék közül Borsodban tizenötből tizenkettő, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig az összes kistérségi társulástól érkezett pályázat a programra.
A február végén induló programban végül összesen 730 település vesz részt. Egy-egy községben egyébként nincsenek sokan azok, akikre vonatkozik a kiírás. Jól példázza ezt a negyvenhat település önkormányzatának összefogásával megalakult Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás. A pályáztatás során összesen hatvanhárom rászorulót jelöltek meg, akik ilyenfajta közmunka végzésére jogosultak lennének.
Nem csak a szűk és nehezen munkába állítható célcsoport miatt újszerű ez a közmunkaprogram a korábbi években meghirdetettekhez képest. A minisztérium kistérségi társulásokkal vette fel a kapcsolatot, hogy a szétszórt települési önkormányzatok helyett egy öszszefogottabb közigazgatási szinten történjen a megvalósítás. A rászorulók felkutatása és a munkák kiosztása az egyes települések feladata marad, de a program felügyelete és kivitelezése a kistérségek kezébe kerül, ahol külön apparátus foglalkozik ezzel.
Az összeállítás elkészítését a Szociális