Srebrenicai mészárlás - Felmentették Szerbiát
A bosnyák állam beadványára indított pert lezárva az ENSZ-bíróság megállapította: Srebrenica városánál, ahol 1995- júliusában csaknem nyolcezer boszniai muzulmán férfit gyilkoltak meg, népirtás történt. Az ENSZ-békefenntartók védelme alatt álló Srebrenica elfoglalása után elkövetett mészárlás kimeríti a népirtás fogalmát. Ezt "a boszniai szerb hadsereg tagjai követték el" - jelentette ki Rosalyn Higgins, a bíróság elnöke a határozat ismertetésekor.
Szerbia, jóllehet elegendő befolyása lett volna arra, nem tett lépéseket a tömeggyilkosság megállítására. Ugyanakkor nem terheli kollektív felelősség vagy bűnrészesség népirtásban. Nem hagyott kétséget a bíróság afelől, hogy a korabeli szerb és boszniai szerb vezetőket - akik ellen háborús bűnök elkövetése miatt ugyancsak ENSZ-eljárás folyik - felelősnek tartja a szóban forgó cselekményekben. Tizenöt bíró közül csak kettő szavazott arra, hogy, hogy a népirtásért a szerb államot terheli a felelősség.
Történelmi jelentőségű ítéletről van szó, mert ez az első eset, hogy a bíróság népirtás ügyében foglalt állást. Az ugyancsak Hágában székelő, kifejezetten a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszéken viszont már született ítélet népirtásról (Radiszlav Krsztics perében például a törvényszék népirtásnak minősítette a nyolcezer áldozattal járt srebrenicai tömegmészárlást, Dusko Tadics perében pedig azt is kimondta, hogy a boszniai háború nemzetközi konfliktus volt, amelynek Szerbia is részese volt). Ott azonban személyekről döntenek, míg a Nemzetközi Bíróságon államok állnak szemben egymással.
Ha Bosznia számára kedvezően döntenek, az sok százmillió dolláros jóvátételi kötelezettség lehetséges megítélését hozta volna nemcsak Szarajevó, de más, hasonló igényekkel fellépő jugoszláv utódállamok részére is. Belgrád szerette volna elkerülni a tizennégy éve indított pert, és Szerbia demokratizálódása után a háttérben a nyugati nagyhatalmak is nyomást próbáltak gyakorolni Szarajevóra, hogy a megbékélés jegyében álljon el a keresettől, peren kívül egyezzenek ki. Erőfeszítéseiket hátráltatta, hogy Szerbia és az akkori Montenegró nem adta ki a területén lévő feltételezett háborús bűnösöket, pedig ezáltal látványosabban lerázhatta volna válláról a kollektív felelősség bélyegét. (A Szerbiától elszakadt Montenegróra nem vonatkozik az ítélet.)
A bíróság hágai épületénél hétfőn ötvenen - köztük a boszniai háború túlélői - tüntettek azért, hogy marasztalják el Szerbiát. A Nemzetközi Bíróság tavaly kilenc héten át hallgatta meg a szemben álló feleket, és tíz hónapba került, mire a bírák ítéletet hoztak. A bíróság döntései kötelező érvényűek, fellebbezésnek helye nincsen.
