Az elmúlt években kedvező irányzat érvényesült ezen a területen: 2002 és 2004 között a halálos balesetek száma 17 százalékkal, míg a háromnapos vagy annál hosszabb keresőképtelenséggel járó balesetek száma 20 százalékkal csökkent az unióban. De ez a tendencia a különböző országokban és foglalkozásoknál továbbra is egyenlőtlenül jelentkezik. Új foglalkozási kockázatok jelennek meg, egyes munkahelyi megbetegedések száma pedig folyamatosan növekszik.

- A foglalkozási megbetegedések és üzemi balesetek komoly problémát jelentenek a munkavállalók és a dolgozók számára Európában. Az évi átlagosan négymillió munkahelyi baleset hatalmas költségeket ró az európai gazdaságra. A kiadások jelentős része a társadalombiztosítási rendszerekre és az államháztartásra hárul - mondta Vladimír Spidla foglalkoztatásért felelős EU-biztos. A munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések költségei egyenlőtlenül oszlanak meg. Évente körülbelül egymilliárd euró a dolgozók keresőképtelenségből adódó jövedelemkiesése. A táppénzzel, a helyettesítéssel és a termelékenység csökkenésével kapcsolatos költségek a munkáltatóknál jelentkeznek - ezek jelentős részét nem fedezi a biztosítás.

A kis- és középvállalkozások különösen érintettek, hiszen az üzemi balesetek 82 százaléka, a halálos baleseteknek pedig 90 százaléka itt következik be. Egyes ágazatokban (például az építőipar, a mezőgazdaság, a szállítás és az egészségügy) nagyobb az üzemi balesetek bekövetkezésének kockázata, továbbá a fiatal munkavállalók, a bevándorlók, az idősebb munkavállalók és a veszélyes munkakörülmények között dolgozók aránytalanul nagyobb mértékben érintettek. Egyes betegségek is egyre gyakrabban fordulnak elő, köztük az izom- és csontrendszeri panaszok (hátfájás, ízületi sérülések és ismétlődő megerőltetés okozta sérülések), valamint a pszichikai leterheltség által okozott megbetegedések.