Pénteken rendezték meg a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) második műhelykonferenciáját, ahol a zálogjogi szabályozás Polgári Törvénykönyv Tervezete szerinti változások kérdéses pontjait vitatták meg. A találkozót Dr. Petrétei József  igazságügyi és rendészeti miniszter nyitotta meg a legnagyobb hazai bankok, jelzáloghitel-intézetek, lízing-, faktor- és flottakezelő cégek, valamint ügyvédi irodák részvételével.

A tanácskozás alapját az adta, hogy a szakértők egyöntetű véleménye szerint a Tervezetben módosított jogi intézkedések egyaránt kedvezőtlenül érintik az adóst, mert kiszolgáltatottá teszik azzal, ha számottevő biztonsági garanciáktól megfosztják, a hitelezők esetében pedig a hitelezői sorrend vélhetőleg könnyen megbomlik majd a követelés teljesítése során.

Dr. Kapás Katalin, a MOKK elnöke nyilatkozatában elmondta, hogy a gazdasági kapcsolatok az azokat létrehozó jogi ügyletek biztonságán alapulnak, ezt pedig törvényhozáskor folyamatosan szem előtt kell tartani. Hozzátette, hogy a MOKK a közjegyzői feladatok végzése során mindig ügyel a felek jogi egyenlőségének, az adósok és hitelezők védelmének, a jogellenes jogügyletek visszaszorításának, a permegelőzésnek és a megelőző igazságszolgáltatás elvének tiszteletben tartására. Ugyanígy tesznek ezúttal is, a Tervezet felülvizsgálatakor.

Dr. Parti Tamás, a MOKK szóvivője azon a véleményen van, hogy a Tervezet több ponton sem egyértelműen a jóhiszemű zálogjog-jogosult érdekeit szolgálja, hiszen eltörli a kötelező közjegyzői okiratba foglalás intézményét, és még azt sem követeli meg, hogy jogász készítse el a zálogszerződést, ami azért lehet kockázatos, mert jogi végzettség hiányában a magánszemélyek hibás szerződéseket köthetnek, amivel saját maguknak okozhatnak kárt.

A több szempontból is aggályosnak tartott Tervezet még ez évben az Országgyűlés elé kerül.