Az első húsz rabszolgát 1619-ben egy holland hajó tette partra Jamestownban. Az amerikai brit gyarmatokon jogilag akkor még nem ismerték a rabszolgaság intézményét, az érkező nyugat-afrikaiakat „szerződéses szolgaságban” tartották, ami azt jelentette, hogy az előre kikötött idő letelte után automatikusan elnyerték szabadságukat. A sors iróniája, hogy az első „igazi” rabszolgát, John Casort 1654-ben egy Anthony Johnson nevű fekete telepes tulajdonaként jegyezték be. Az USA 1808-ban tiltotta be a rabszolgák importját, másfél évszázad alatt összesen 300 ezer bilincsbe vert embert hajóztak át az Atlanti óceánon. A polgárháború kitörésekor, 1861-ben négymillió fekete rabszolga élt Észak-Amerikában, közülük félmillió Virginiában, ahol egy sor XVII. századi törvény után 1705-ben átfogó jogszabályban „szabályozták” a rabszolgatartást: a vagyontárgyként kezelt feketéket a tulajdonos tetszése szerint dolgoztathatta, adhatta-vehette, és a legcsekélyebb ellenszegülés esetén kínozhatta vagy meg is ölhette.

Az Egyesült Államokban először Pennsylvania léptetett életbe egy, a rabszolgákat fokozatosan felszabadító törvényt, még 1780-ban, Massachusetts három évvel később bírói döntéssel végleg megszüntette az intézményt. Az északi államok közül utolsóként New Jersey lépett, 1804-ben. Délen viszont a kényszermunkára alapozott, jól jövedelmező gyapotültetvények konzerválták a rabszolgaságot.

Az iparosodó, ezért munkaerőhiányban szenvedő Észak mindent megtett, hogy az USA nyugatra való terjeszkedése során a rabszolgaság ne jusson új legitimitáshoz, a déli államok részben erre válaszul kezdtek szervezkedni. Ez a szembenállás vezetett a végül több mint 620 ezer ember halálát okozó polgárháborúhoz. Az egykori déli Konföderáció és Virginia fővárosa, Richmond egyik széles sugárútja mentén ma is ott sorakoznak a háború déli hőseinek szobrai. A mostani bocsánatot kérő határozatot is az egykori konföderációs törvényhozás épületében fogadták el.

Az általános vélekedéssel ellentétben azonban nem az USA volt az utolsó „civilizált” ország, ahol – az alkotmány 1865-ös módosításával – végleg eltörölték a rabszolgaságot. Portugália csak négy évvel később tette meg ugyanezt a gyarmatain, Spanyolország Kubában 1873-ban, Puerto Ricón 1886-ban. Az amerikai földrészen pedig Brazília volt az utolsó, 1888-ban. A francia Nemzetgyűlés 2001-ben az emberiség elleni bűnténynek minősítette a rabszolgaságot, tavaly ősszel pedig a brit kormány nevében Tony Blair kért bocsánatot. A brit, a spanyol, a holland és a portugál ellenkezés miatt azonban az Európai Unióban 2001-ben kudarcot vallott a bocsánatkérési javaslat. Az egykori rabszolgatartó országok ugyanis attól tartanak, hogy a rabszolgák leszármazottai előbb-utóbb felvetik a kártérítés igényét.

Horváth Gábor
Washington