Az ötlet nem új, szerepel a szociáldemokrata-néppárti kormány koalíciós megállapodásában (az egészségügyi reform részeként), de eddig a ködös jövőről volt szó, s maga a miniszter asszony is olyasmit emlegetett, hogy előbb látni szeretné az egészségbiztosítási pénztárak részéről a legalább évi 150 millió eurós megtakarítás programját: valamit nekik is kell tenniük deficitjük csökkentéséért. Most nyilatkozatban pontosított a miniszter: ő megbízik az érintettek kreativitásában, és hiszi, hogy hamarosan előállnak a takarékossági csomaggal. A járulékemelést tehát nem kell halogatni.

A lakossági hozzájárulás az egészségügyi biztosításhoz teljes egészében a pénztárakhoz kerül, amelyek ebből fizetik a velük szerződött orvosokat, a receptköteles gyógyszerek támogatását, és ebből fizetnek be a kórházakat működtető alapba. A kilenc tartományi betegségbiztosítási intézeten kívül nyolc ágazati biztosító van - valamennyit a Társadalombiztosítási Főpénztár fogja össze. A lakosság 98 százaléka (csaknem 8 millió lakos, beleértve a nyugdíjasokat is) fizet hozzájárulást: a bruttó fizetés eddigi 7,4 százalékát kitevő összeg nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a munkaadó és a munkavállaló között.

A járulékbefizetés teszi ki a pénztárak legnagyobb bevételét. A veszteségek azonban ijesztően növekednek, s mivel az egészségbiztosítási pénztárak csődje a teljes egészségügyi rendszer összeomlását jelentené, a bajból mindig a költségvetés húzza ki őket.

A finanszírozás problémáit nemcsak az egyre rosszabb demográfiai helyzet - a lakosság öregedése - okozza, hanem az egyre bonyolultabb eszközökre és a gyógyszerekre fordított költségek emelkedése. Utóbbi terén még mindig látnak a szakemberek lehetőséget a takarékoskodásra: a még mindig nem eléggé elterjedt generikumok népszerűsítése a remények szerint hamarosan meghozza az eredményt. Tavasztól korszerűsítik a kórházak gyógyszerellátását: Bécsben négy szakosított kórházi gyógyszertár osztja szét a szükséges gyógyszereket.

Ehhez hasonló ötleteket vár a miniszter a szociális partnerektől. Ehelyett egyelőre a bejelentés inkább vihart kavart, és számtalan magyarázatot eredményezett, hogy tudniillik miért nem lehet olyan gyorsan bevezetni a járulékemelést. A tiltakozás egyébként nem az érintettek oldaláról a legerősebb: az egy főre jutó átlag évi 8-35 eurós többletterhet ők inkább elfogadják, mint például a gazdaság, amely a bérköltségek növekedése miatt a versenyhelyzet romlásától tart.