Virginia bocsánatot kért a rabszolgaságért

Virginia törvényhozása a hét végén mélységes sajnálatát fejezte ki azért a szerepért, amelyet az állam az amerikai rabszolgaság történelme során játszott. Az egyhangú döntés az első állandó amerikai brit település, Jamestown alapításának közelgő 400. évfordulójához kapcsolódik. Virginia az USA első tagállama, amely hivatalosan bocsánatot kért a rabszolgaságért, Missouri törvényhozása már fontolgat egy hasonló lépést.

Az első húsz rabszolgát 1619-ben egy holland hajó tette partra Jamestownban. Másfél évszázad alatt összesen 300 ezer bilincsbe vert embert hajóztak át az Atlanti-óceánon. A polgárháború kitörésekor, 1861-ben viszont már négymillió fekete rabszolga élt Észak-Amerikában.

Az Egyesült Államokban először Pennsylvania léptetett életbe egy, a rabszolgákat fokozatosan felszabadító törvényt. Az északi államok közül utolsóként New Jersey lépett, 1804-ben. Délen viszont a kényszermunkára alapozott, jól jövedelmező gyapotültetvények konzerválták a rabszolgaságot.

Az iparosodó, ezért munkaerőhiányban szenvedő Észak mindent megtett, hogy az USA nyugatra való terjeszkedése során a rabszolgaság ne jusson új legitimitáshoz, a déli államok részben erre válaszul kezdtek szervezkedni.

Ez a szembenállás vezetett a végül több mint 620 ezer ember halálát okozó polgárháborúhoz. Az egykori déli Konföderáció és Virginia fővárosa, Richmond egyik széles sugárútja mentén ma is ott sorakoznak a háború déli hőseinek szobrai.

A mostani bocsánatot kérő határozatot is az egykori konföderációs törvényhozás épületében fogadták el.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.