Irán háborúra is kész nukleáris programjáért
Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök vasárnap vallási vezetők előtt kijelentette, hogy visszafordíthatatlan az iráni atomprogram, ezen a téren nincs visszalépés. Szavait az ISNA iráni diákhírügynökség idézte. Az államfő szerint országa elsajátította a nukleáris fűtőanyag gyártását. Iránt egy olyan vonathoz hasonlította, amelynek nincs féke és sebességváltóján nincs hátramenet.
Ezzel közel egy időben Manuser Mohammadi iráni külügyminiszter-helyettes azt hangoztatta, hogy Irán akár háborúra is kész nukleáris programjának megvédésére, de hajlandó feltétel nélkül tárgyalni az Egyesült Államokkal. Szerinte egy újabb biztonsági tanácsi határozat nem fogja megfékezni az atomprogramot. Hozzátette: "felkészültünk bármilyen helyzetre, még a háborúra is. Ha az (ENSZ) még egy határozatot hoz, Irán nem fog válaszolni arra és folytatja nukleáris tevékenységét."
A politikus egy nappal az után nyilatkozott, hogy Dick Cheney amerikai alelnöknek Syndeyben kijelentette, az iráni válság diplomáciai megoldását támogatja, de figyelmeztetett: minden megoldás továbbra is nyitott annak megakadályozására, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert. "Úgy ítéljük meg, hogy súlyos hiba lenne, ha egy olyan ország, mint Irán atomhatalom lenne" - jelentette ki Dick Cheney.
Az iráni külügyminiszter-helyettes most elmondta, Afganisztán és Irak kapcsán már találkoztak az Egyesült Államok képviselőivel. Az amerikaiak azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy mielőtt tárgyalnának, az irániaknak el kell fogadniuk az ő feltételeiket. Ha azonban elfogadjuk feltételeiket, akkor nincs szükség a tárgyalásokra - mondta Mohammadi.
"Készek vagyunk a feltétel nélküli párbeszédre az Egyesült Államokkal, amit eddig azonban nem fogadtak el" - tette hozzá. Az Egyesült Államok az iráni urándúsítási program felfüggesztését szabja feltételül a tárgyalások megkezdéséhez.
Rice a megállító gomb megnyomását kéri
Az amerikai külügyminiszter a "megállító gomb" megnyomását kérte Teherántól, miután az iráni elnök vasárnap visszafordíthatatlannak minősítette országa atomprogramját. Condoleezza Rice arra a kijelentésre válaszolt, amelyben az elnök Iránt egy olyan vonathoz hasonlította, amelynek nincs fékje és hátramenete.
Iránnak a fegyverkezéssel kapcsolatos tevékenységét kell leállítania, s akkor az Egyesült Államok hajlandó lesz tárgyalni vele kereskedelmi és politikai kérdésekről - mondta a külügyminiszter a Fox TV hírműsorában. "Nincs szükségük menetirányváltó szerkezetre. A stop gombot kell megnyomniuk" - jelentette ki.
Az Egyesült Államok azzal vádolja Iránt, hogy atomfegyvert fejleszt ki, de Irán azt mondja, hogy csak békés célokra kell neki az atomenergia. Teherán figyelmen kívül hagyta az ENSZ Biztonsági Tanácsának múlt héten lejárt határidejét, amelyet az urándúsítás leállítására szabott meg. Rice kijelentette: ha Irán leállítja a dúsítást és az azt előkészítő tevékenységet, akkor leülhetnek tárgyalni mindenről, ami Iránt foglalkoztatja. "Kész vagyok találkozni iráni kollégámmal vagy Irán képviselőjével bármikor, ha Irán fölfüggeszti a dúsítást és feldolgozást. Ez világos jelzés lenne" - mondta.
Iránnak 2008-ban atombombája lehet
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jelentésében foglaltak alapján Iránnak 2008-ban atombombája lehet, de nem valószínű, hogy ennél korábban az Egyesült Államok katonai támadást indítana a perzsa ország ellen - állítja Bruno Tertrais, a párizsi Stratégiai Kutatási Alapítvány szakértője a Le Journal du Dimanche című francia vasárnapi újságnak adott interjújában.
A francia szakértő szerint a csütörtökön ismertté vált NAÜ-jelentés alapján egyértelmű, hogy Teherán nem hagyott fel az urándúsítással: két új centrifugasort, összesen 164 centrifugát szerelt fel natanzi föld alatti üzemében, és két további centrifugasor is hamarosan működésbe lép. Május közepétől pedig Irán összesen háromezer centrifugát szándékozik működtetni, amiből kikövetkeztethető, hogy 2008-ban rendelkezhet atombombával - véli Tertrais.
A francia politológus ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy a Londonban hétfőn tanácskozó hat nagyhatalom (Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Kína és Oroszország) képviselői újabb szankciókat kezdeményezzenek Iránnal szemben. Kína és Oroszország vonakodik a büntetéstől, az európai országoknak pedig elsősorban a nemzetközi közösség egységének fenntartása számít, és ezért egyelőre lemondhatnak a keményebb intézkedések szorgalmazásáról. Az Egyesült Államok viszont már nyomást gyakorolt a nyugati bankokra azért, hogy limitálják Iránnak nyújtott kölcsöneiket, vagyis az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata nélkül is lehetséges Teheránt szankciókkal sújtani - hangsúlyozza a kutató.
A kölcsönmegvonás részben azért lehet hatékony a szakértő szerint, mert az iráni vezetés provokatív magatartása a nukleáris kérdésben az országon belül is vitát gerjeszt, s Mahmúd Ahmadinezsád elnököt belpolitikai kérdéseket illetően már konzervatív körökben is támadják azért, mert nem teljesítette választási ígéreteit.
A francia politológus jelenleg nem tart valószínűnek amerikai katonai beavatkozást Iránban. Véleménye szerint a Bush-adminisztráció elsősorban azért akar Teheránra nyomást gyakorolni, hogy az iráni vezetők ne támogassák túlságosan az iraki síita milicistákat.
(MTI)