Ennio Morricone 1928. november 28-án született Rómában. Zenei érdeklődését trombitás édesapjától örökölte, első darabjait hatévesen írta. Kedvence Weber Bűvös vadász című operája volt, a visszatérő témák később a western-zenék írásakor jelentettek számára ihletet. A Santa Cecilia Konzervatóriumban végzett trombita és zeneszerzés szakon. Főiskolai évei alatt többször helyettesítette beteg apját éjszakai klubokban, kevés szabadidejét a hangszerelés töltötte ki.

Először színdarabok zenei rendezője volt, majd a tévé és a rádió számára dolgozott. Filmzenét az ötvenes évek közepétől kezdett komponálni, a western világát idéző álnéven. Egykori iskolatársa, Sergio Leone 1964-ben kérte fel, hogy írjon zenét Egy maréknyi dollárért című filmjéhez. Bár a rendező - állítólag - nem volt elbűvölve Morricone szerzeményeitől, producerei nyomására mégis szerződtette. Együttműködésük új korszakot nyitott a spagetti-westernek történetében, fura munkamódszerük dacára. Morricone ugyanis a bevett hagyománnyal szakítva előbb írta a zenét, s sokszor a jeleneteket forgatták ehhez igazodva. A későbbiekben pedig Morricone már úgy komponált, hogy egy kockát sem látott a filmből, de ismerte a forgatókönyvet és az összes lényeges információt.

Morricone a valaha élt egyik legtermékenyebb filmzeneszerző, több mint négyszáz alkotás fűződik nevéhez, ezeknek alig tizede western. Maradandót hozott létre jellegzetes hangzásával, olyan addig mellőzött hangszerek használatával, mint a szájharmonika, a harang vagy az elektromos gitár. (Ezek adják talán leghíresebb filmje, a Volt egyszer egy Vadnyugat jellegzetes zenei motívumát). Filmzenéje nemcsak a történet aláfestése vagy a hangulat fokozására szolgál, hanem nagy része van a dramaturgiában is.

Volt egyszer egy Vadnyugat

Morriconét a hollywoodi filmgyár csábította, s bár hazáját végleg soha nem hagyta el, számos világhírű rendezővel dolgozott együtt, a filmdrámától a történelmi filmeken át a kalandfilmekig, sőt a horrorig. Írt zenét Pasolini filmjeihez (Dekameron, Canterbury mesék), olasz politikai krimihez (Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében, A polip című tévésorozat), hollywoodi szuperprodukcióhoz, mint a Volt egyszer egy Amerika, a Zaklatás, vagy a Célkeresztben című filmek.

A zeneszerzőt öt alkalommal jelölték az amerikai Oscar-díjra - Mennyei napok (1978), A misszió (1986), Aki legyőzte Al Caponét (1987), Bugsy (1991, Malena (2000) - a jelölést azonban egyszer sem sikerült kitüntetésre váltania. Megkapta viszont - két alkalommal is - a Golden Globe (Arany Glóbusz) díjat, A misszió és Az óceánjáró zongorista legendája című alkotásokért.

Munkásságának több magyar vonatkozása is van: ő írta a zenét Gyarmathy Lívia A csalás gyönyöre című filmjéhez, és ő komponálta a Perlasca című olasz-magyar háborús dráma muzsikáját. Koltai Lajos operatőrrel három alkalommal dolgozott együtt, a Malena, Az óceánjáró zongorista legendája s legutóbb az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című regényéből készült (Koltai által rendezett) filmen.

Tiszteletére az Egyesült Államokban We All Love Ennio Morricone címmel zenei albumot adnak ki a napokban, amelyen a "mester" dallamait mások mellett olyan hírességek éneklik, mint Bruce Springsteen, a Metallica együttes, Celine Dion, vagy Andrea Bocelli. (MTI)