Az egyik fontos véleménykülönbség a felszólalók között abban volt, hogy vajon szükség van-e Magyarországon új alkotmányos szerkezetre. Tölgyessy Péter elemző szerint a rendszerváltáskor létrehozott közjogi struktúra bevált, ezért az alkotmányos berendezkedésen alapvetően nem volna célszerű változtatni, a törvényalkotás, a kodifikáció általános színvonalán viszont nagyon is volna mit javítani. Stumpf István ezzel szemben nem tartja "eretnek gondolatnak" az átfogó módosítást, amely akár a köztársasági elnök szerepének újragondolását, sőt egy második kamara bevezetését is jelenthetné.

Sárközy Tamás jogászprofeszszor leszögezte: a második Gyurcsány-kormány idején a kormányzati szervezet-átalakításában elindult valami, ami bizakodásra adhat okot. A 18 tagú kormányból 13 tagú lett, 14 minisztérium helyett ma 11 van, hat kormánykabinet helyett csak három működik, és a korábbi 60, országos hatáskörű szervnek is megszűnt mintegy a fele. Szerinte ideje volna megtalálni a középutat a neoliberális "éjjeliőrállam" koncepció és a paternalista felfogás között, és a törpeminisztériumok, illetve a csúcstárcák között hasonló "arany középre" volna szükség.

Gombár Csaba politológus elsősorban a reformokkal kapcsolatos minimális társadalmi konszenzust hiányolta, ami szerinte eleve kétségessé teszi, hogy sikeresek legyenek az átalakítások. Draskovics Tibor az államreform-bizottság nevében persze bizakodóbb volt. Szerinte a legnagyobb gond az, hogy amikor reformokról beszélünk, akkor rossz helyen van a fókusz - állami intézményekben gondolkodunk, ahelyett, hogy a modern állam feladatait próbálnánk definiálni, és világos teljesítményelvárásokat, minőségi garanciákat rendelnénk hozzájuk. A társadalmi párbeszéd fontosságát nem vitatva a kormánybiztos hozzátette: a nyilvánosság biztosításának nem arról kell szólnia, hogy melyik miniszter történetesen mennyit telefonál, vagy miféle, senki által nem támogatott ötletek, tanulmányok készülnek az apparátusban. Sokkal inkább arról, hogy egyik vagy másik iskolában milyen fokú a gyerekek szövegértése, vagy mely kórházakban hogyan alakul a szövődmények aránya.

Majtényi László volt adatvédelmi biztos tovább sarkította Draskovics értékelését, szerinte ma már majdhogynem csak annak van nyilvánossága, aminek nem volna szabad (utalva az egymillió ázsiai betelepítéséről szóló dokumentumra), miközben a törvény szerint publikus adatokat rendre késve ismerhetik meg az emberek - ilyen volt a Kossuth téri kordonsor felállítását elrendelő határozat.

Lengyel László politológus, a konferencia levezető elnöke zárszavában úgy fogalmazott, ha konszenzus nem is, de kompromisszum azért talán kialakulhat még a modern magyar állam szerepéről.