Miért van az, hogy a daganatos betegségek előfordulási aránya kétszeres, a balesetek, öngyilkosságok pedig három és félszeres különbséget mutatnak a legmagasabb és a legalacsonyabb iskolai végzettségűek között? Merthogy ezekre az eredményekre jutott két népességkutató, Hablicsek László és Kovács Erzsébet az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet és az Egészségügyi Minisztérium felkérésére készített tanulmányában. Kovács Erzsébet szerint egyértelmű az ok: a vitaminszegény és zsírban gazdag táplálkozás, a rossz szociális környezet vezet a krónikus betegségek kialakulására.

- A gyomorrák egyik fő okozója, az úgynevezett helikobaktérium, a rossz lakáskörülmények miatt a szegényebb rétegeknél gyakrabban fordul elő, de a szív krónikus betegségeinél is döbbenetes a különbség az említett csoportok között. A pszichés zavarok, a kilátástalanság miatti öngyilkosságok is lényegesen jobban fenyegetik az alacsonyabb iskolai végzettségű csoportokat - mondja Kovács Erzsébet. De még az is ide tartozik, hogy a rosszabb útviszonyok, illetve a kevéssé jó műszaki állapotú járművek miatt gyakrabban szenvednek baleseteket.

A korai halálozás miatt a gyerekek félárván nőnek föl, többnyire sokkal rosszabb anyagi körülmények között, mint kortársaik, továbbtanulási esélyeik is korlátozottak.

Hablicsek László, a kutatás másik vezetője elmondta, hogy az első megállapításokat figyelmeztetésnek szánják. A végzettség, a munkalehetőség, illetve az egészség egymással szorosan, túl szorosan összefügg. Az aktív korú diplomások kilencven százaléka foglalkoztatott, alig három-négy százaléka munkanélküli, viszont a nyolc általánost sem végzettek 20-30 százalékának van csak munkája. Hablicsek László úgy véli, egyértelmű, hogy csak a lakóhely egy-két évvel megtoldja vagy rövidíti az életkilátásokat. Az iskolai végzettség pedig legalább 6-7, a legszélsőségesebb esetben tizenhét évnyi hátrányt okoz.

A kutatók szerint tény: a harmincéves korú diplomás nők 94, a férfiak 91 százaléka megéli a 60 éves kort, míg az alapfokú végzettséggel sem rendelkezők nőknél ez az arány 76, férfiaknál pedig 54 százalék.