Ami a honi oldalt illeti, január elsején alakult a részvételt előmozdító, koordináló Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség (HM FLÜ). Brüszszelben pedig a 2004-ben létrehozott, az együttműködést, integrációt felügyelő-egyeztető Európai Védelmi Ügynökség (EDA) tevékenysége eljutott a programindítás szakaszába.

A honi védelmi vállalatok előtt ugyanolyan pályázási lehetőségek nyílnak, mint a "polgári" szférában, a verseny a támogatásokért erős lesz. Ám a kifejlesztett képességek katalizátorként hatnak majd más területekre is, mondotta az FLÜ vezérigazgatója, Horváth József tábornok a HM FLÜ Technológiai Igazgatóságánál tartott megbeszélésen. Ezen a minisztérium, az ipar, más, a fejlesztésben-kutatásban érdekelt állami és nem állami szervezetek képviselői vettek részt.

Az EU támogatási pénzekhez (például a 7. keretprogram hét évre elosztott ötvenmilliárd eurós büdzséjéhez) képest szerénynek tűnhet az EDA a tagok önkéntes hozzájárulásaiból álló 55 millió eurós (csaknem 14 milliárd forintos) közös beruházási programja. Ám Magyarországnak jó esélye van rá, hogy a befizetett pénz (600 ezer euró, az összbüdzsé 1,09 százaléka) fejében elnyerje a fejlesztési program legalább egy munkaelemét.

Az EDA-program, alkalmazkodva korunk kihívásaihoz, az iraki, afganisztáni konfliktushelyzetek, a békefenntartó missziók tapasztalataihoz az erők védelmére összpontosít. Ezen belül is a vegyi-biológiai-nukleáris fegyverek, az orvlövészek elleni védelemre, továbbá új anyagok kifejlesztésére. A tanácskozáson elhangzott, Magyarország méreteinél, lehetőségeinél fogva szerényebb helyekre pályázhat, ám a lehetőségeket a jól megválasztott partnerek, konzorciumalakítás javíthatják.

Vannak lehetőségeink. A repüléstechnikai érdekeltségeket képviselő Hideg Mihály például arról tájékoztatott, hogy Magyarországon két kisrepülőgép sorozatgyártására, további két modell fejlesztésére vannak kapacitásai. A hazai vállalatok lengyel partnerekkel alakítanának együttműködő csoportokat, "fürtöket" (cluster). A "nagyokkal" való együttműködés mellett ígéretes lehet a régiós kooperációs lehetőségek (például a Visegrádi Négyek) feltárása. Ehhez azonban megfelelő kapcsolati-információs rendszerre lenne szükség.

A magyar védelmi ipar bizonytalan, nem látja át az állam, mint gazdaságszervező szerepét, arányait, utalt a gondokra Kovács Géza Péter, a védelmi ipari szövetség elnöke. Távlati célként ki lehetne tűzni, hogy az ipari termelés 2,5-3 százalékát adja a honi védelmi ipari szféra és szükség lenne az országnak technológiai felzárkóztató programra is.

További nyitott kérdés, mely vállalatok kapcsolódhatnak be a programokba. Amelyek egyszersmind a megmérettetés eszközei is lesznek, hiszen itt már nincs helye az ügyeskedőknek (ahogy Horváth József fogalmazott, az "aktatáskás" cégeknek-embereknek), valódi teljesítmények szükségeltetnek. A lehetséges résztvevők körét behatároló témákat, a kompetencialistát a koordinátor, az FLÜ állítja majd össze, továbbítja Brüszszelbe az EDA-nak.