Amikor a tetszhalott föltámad
A régóta tervezett, Szeged egyik kitörési pontjának tartott logisztikai központ egészen addig tetszhalott állapotban volt, ameddig meg nem jelentek az első profitérdekelt befektetők. Erre 2005 szeptemberéig kellett várni, amikor bizonyossá vált, hogy annak az évnek a végére Szegedig ér az M5-ös autópálya. Ekkor alakították meg Praelog (jelenlegi nevén GlobalLog) Kft.-t. Fő tulajdonosa a Masped Zrt., amely Budapest körül több logisztikai bázist is működtet. Befektetőként 28 százalékos tulajdonrészt kapott a szegedi Zoll-Platz Vámügynökség Kft. is. Maradt tulajdona a városi önkormányzatnak, és jelképes, de a jelenlétet biztosító tulajdonrészt szerzett a szomszédságban, a kiskundorozsmai vasútállomás mellett működő MÁV Kombiterminál Kft. Ez a cég működteti a RO-LA terminált, ahol a kamionok "szállnak" föl a tehervonatokra.
Sokan azt mondják, elkésett a szegedi logisztikai központ építése. A térségben nagy változások történnek. 2007. január 1-jével megszűnt a vámhatár Magyarország és az Európai Unióhoz csatlakozott Románia között. Ez a magyar-román határszakaszon csak a spedícióval, vámügynökségi tevékenységgel foglalkozó cégek körében 400-500 állás megszűnését jelentette. Csonka István, a Zoll-Platz Vámügynökség Kft. ügyvezető vezérigazgatója, egyben a Vám-, Jövedéki és Agrár-szolgáltatók Szövetsége határspedíciós bizottságának elnöke úgy összegzi a helyzetet, hogy a megmaradt - ukrán, szerb és horvát - vámhatár-szakaszon 11 speditőr cég osztozik. Versenyben állnak egymással, de közös érdekeiket együttesen képviseli a szakmai szövetségük. A Zoll-Platz Kft. forgalmának körülbelül a felét a román határszakaszon érték el eddig. Szerbia felé, Röszkénél és Tompánál nem csökken a bevételük. Irodát nyitottak a horvát szakaszon Mohácson és Udvaron. A Zoll-Platz Kft.-nek volt a határ román oldalán, Csanádon is irodája - ezt most áttelepítik a román- szerb határra, a Zsombolya és Nagykikinda közötti határállomásra.
A Zoll-Platz a vámügynökségi tevékenység visszaszorulása miatt új területeket keresett magának. A logisztikai központba befektető budapesti központú Masped Zrt.-nek szüksége volt a térségben széles szakmai kapcsolatokkal rendelkező szegedi cégre, amelyet követ a logisztikai központ területére a szegedi vámudvar. A logisztikai központ számára 45 hektáros, egy ideje önkormányzati tulajdonban lévő területet jelöltek ki, közel az M5-ös autópálya északi csomópontjához, ahol elválik és összeér a Románia felé tartó E68-as, valamint a Szerbián át a Görögország felé vezető E75-s főútvonal. Ezeken a nem túl távoli jövőben megépül, vagy kiegészül az autópálya. Nemrégiben elkészült a Szegedi Ipari és Logisztikai Központ (SZILK) I. üteme, amelynek keretében 10 hektáros területen 2600 négyzetméteres fedett és 2500 négyzetméteres nyitott raktárterület létesült. Irodahelyiségek is épültek. 2007. március 1-jétől az új logisztikai központba költözik át a szegedi vámudvar, és a Zoll-Platz spedíciós szolgáltató részlege is.
Nem véletlen az ipari jelző a központ nevében: két ipari vállalkozás is a központ területére települ: az olasz Cinque nevű vállalkozás galvanizálással foglalkozik, az egykori kéziszerszám-gyárból kifejlődött finomöntöde pedig kiköltözik eddigi, sűrűn lakott területen lévő telepéről. Ugyancsak értékes belterületi ingatlanból érkezik a logisztikai központba a Hansa Contact nagykereskedelmi vállalat.
Kautz István, az 1948-ban alapított Masped Zrt. elnök-vezérigazgatója azt mondja: a Masped 1998 óta foglalkozik logisztikával. Csepelen, Észak-Pesten és Székesfehérváron nagy raktárbázisai vannak - számukra Szeged új terület. A gazdasági fejlődés alapvető feltétele az elérhetőség: a logisztika azért lett annyira fontos, mert a versenyképesség nagyban függ a termelés, ellátás ütemezhetőségétől. Úgy látja, Szegeden még hosszú ideig a fogyasztáshoz kötődő, kereskedelmi logisztikai szolgáltatások dominálnak majd. De a jó megközelíthetőség, a minden igényt kielégítő telephely a termelő cégeket is érdekli - az ipar fejlődésének is hátszelet biztosít az új helyzet. Az első ütem megvalósulása után érvényesítik opciós jogukat a fennmaradt 35 hektáros területre, és a bővítés folytatódik.
Csonka István hangsúlyozza: a SZILK nagyon jó helyen van. Nemcsak a Szerbia és Románia felé tartó, nagy forgalmú autópályák ágaznak itt el, hanem a közelben van a fejlesztés alatt álló repülőtér, és meg van tervezve az út a tiszai medencés kikötőhöz. A Zoll-Platz Kft. ügyvezető vezérigazgatója különösen sokat vár a szerb gazdaság fellendülésétől. Mint mondja, a szomszéd országban még mindig nagy a politikai bizonytalanság, ami nem kedvez a befektetéseknek. A Zoll-Platz Kft. is alakított Szerbiában egy kis közvetítő céget. Egyrészt azért, mert a szerbiai vállalkozások jobban bíznak azokban, akik ismerik a szerb nyelvet és az ottani körülményeket, gondolkodásmódot, másrészt, hogy tapasztalatokat szerezzenek.
Csonka István úgy véli: Szerbia gyors ütemű felzárkózást tudna megvalósítani, ha a politikai stabilizáció végre megvalósulna. Szerinte nem helyes, hogy az Európai Unió felfüggesztette Szerbiával a csatlakozási tárgyalásokat. Csonka teljes mértékben egyetért a magyar külpolitika álláspontjával: tárgyalni kell, mert nem tárgyalni nem jó. Akkor segítünk szomszédunknak, vele saját magunknak is, ha próbáljuk oldani Szerbia gazdasági, politikai elszigeteltségét.
