Az eldugott zsáktelepülés
Mocsa 2360 lelkes zsáktelepülés Komáromtól pár kilométerre. Európától azonban - Áy József polgármester szavai szerint - mérhetetlen távolságban érzi magát a település. Ennek legfőbb oka az, hogy noha az M1-es autópálya száz méterre van a község határától, le- és felhajtani nem tudnak rá - s ez el is vágja őket a fejlődés lehetőségétől.
Három évvel ezelőtt készíttettek egy gazdaságossági tanulmányt, a "Mocsa M1 autópálya-csomópont területfejlesztése" címet viselő iratköteggel azonban eddig hiába igyekeztek bizonygatni, hogy szerintük szükséges és megoldható a fejlesztés, mindenütt elutasították őket - tájékoztat Áy József, aki nem érti, Ausztriában vagy Németországban miért lehet megvalósítani azt, ami nálunk közlekedésbiztonsági okok miatt megoldhatatlan. Mindenesetre nem adják fel. Most ugyan felszámolják az autópálya megközelítésének megvalósítására létrehozott alapítványt, az ebből a megmaradt pénzből azonban előkészítenek egy megvalósíthatósági tanulmányt.
- Azzal pedig megint elkezdünk kilincselni - mondja a polgármester, aki a másik két kívánságot illetően valamivel bizakodóbb, mint a le- és felhajtósáv, s az annak közelébe tervezett Mol-kút létrehozását illetően.
A település iskolája még újnak látszik, de az országban az utolsó olyan beruházás volt, amelyhez nem épült tornaterem. Megépítésére uniós pályázatból szeretnék előteremteni a szükséges pénzt.
A harmadik kívánság megvalósulása talán a legsürgetőbb: a település vízbázisát ugyanis a hatóság veszélyesnek minősítette. Hetente ellenőrzik a vezetékes víz minőségét, mert bármikor kiderülhet, hogy el kell zárni a csapokat, s bevetni az ilyenkor szükséges lajtkocsikat. A biztonságos megoldást az jelenti majd, ha a tatai bázisról érkezik a víz - de ezt is csak egy sikeres pályázat segítségével tudják majd megvalósítani.
Áy József bizakodik: a jövő évben megoldhatják a gondot, amit nehezít a Boldogasszony-pusztaiak helyzete is. A Mocsához tartozó külterületről ugyanis csak a privatizáció után derült ki, hogy ott bizony százhúsz lakó ivóvize az új tulajdonos nagyvonalúságától függ. Aki eddig valóban gavallérosan fizette a szolgáltatást - állítja a polgármester, de nem lehet tudni, mikor jelenti ki, hogy nem áldoz többé évente több millió forintot a pusztai vízellátásra. Márpedig az önkormányzatnak - hiába az ő kötelessége - erre nincs pénze. A közkutakat is le kellett szerelniük, hogy az ottani vízfogyasztás ne terhelje a közös kasszát.