Kóka János SZDSZ-elnökségre pályázó gazdasági minisztert sejti a Dataplex nevű számítástechnikai cég 2005-ös gyors tulajdonosváltásainak egyik fő haszonélvezőjeként a Heti Válasz című lap. Az oknyomozás azt boncolgatja, hogy a számítógépes szolgáltatásokat nyújtó kft. 2005-ben négy hónapon belül többször is gazdát cserélt, az ára pedig az egekbe szökött.

Az 1998-ban a Béres nevű magyar gyógyszercég által alapított kft.-be 2002-ben került bele a hatalmas számítógéppark, egy olyan csődbe ment cégtől, amely korábban az ő ingatlanukat bérelte. A cikk nyomán általunk regisztrált adatok szerint a Bérestől 2005 szeptemberében vette meg a Dataplexet a nem sokkal azelőtt alapított Dataplex-Invest Kft., hírek szerint 2-2,5 milliárd forintért. A Dataplex-Invest ekkor a Romnio Investments nevű ciprusi offshore-cég többségi, valamint a Wallis nevű magyar befektetőcég kisebbségi tulajdonában volt. Ezt követően októberben a szintén ciprusi Corbeil Holdings is a Dataplex-Invest résztulajdonosa lett. Novemberben a Dataplex-Invest papíron eladta a Dataplexet a Corbeilnek és a Romniónak; mellettük megjelent Dataplex-tulajdonosként a szintén ciprusi Fleminghouse Investments is. Ezután 2005 decemberében a Magyar Telekom szőröstül-bőröstül megvette az egész Dataplexet. A német Deutsche Telekom irányítása alatt álló magyar távközlési vállalat részvényei a tőzsdén is forognak, így közölte a vételárat, ami több mint 5 milliárd forint volt. Vagyis a három offshore-cég röpke három hónap alatt 3 milliárd forintot keresett.

Kérdés, ki áll az eladók mögött, illetve mi verte fel így a társaság árát. A Fleminghouse a Wallis saját bevallása szerint saját adóoptimalizálási céljait szolgálja. A Romnióról és a Corbeilről ilyet nem állítanak, de tény, hogy Gansperger Gyula, a Wallis jelenlegi vezérigazgatója - az ÁPV Rt. Fidesz-kormány alatti vezetője - lapunk kérdésére nemrég úgy nyilatkozott: a csoporthoz “tíz alatti számú” offshore cég tartozik. A cikk nem közli azt, hogy a - csupán 2 százalékos Dataplex-részt eladó - Romnio kézbesítési megbízottja többnyire szintén Wallis-cégekben tűnik fel. Ezen az elven a harmadik társaság, a Corbeil akár a Wallishoz is kötődhet.

A Heti Válasz ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a Corbeil kézbesítési megbízottja Forgó Zoltán ügyvéd, akinek az irodája “látja el” Kóka volt és jelenlegi cégeinek jogi képviseletét, felügyelőbizottsági tag volt a Kókát gazdaggá tévő Elender kompjútercégnél, és Kóka sógora-üzlettársa, Lepp Gyula jogi ügyeit is “intézi”. A ciprusi cégkivonatok szerint pedig Corbeil egyik igazgatója Rácz Krisztián, az Elender egykori munkatársa és Kóka vitorláspartnere. (Ugyanakkor ő a Wallis-Romnio-páros tulajdonlása alatt a Dataplex-Invest felügyelőbizottsági tagja is lett.) A sejtetés szerint tehát a Kókához köthető Corbeil az ügylettel mintegy 2,5 milliárd forintot kereshetett három hónap alatt. Kókát összehozhatja az ügyekkel az is, hogy korábban az Elendernek számos közös üzlete volt a Dataplex-szel illetve a Wallis-szal, amelyet akkor Bajnai Gordon, jelenlegi fejlesztéspolitikai kormánybiztos irányított.

A másik talány, miként ívelhetett fel ennyire a Dataplex csillaga. 2002-ben a számítógéppark megvásárlása felett a Béres akkori gazdasági igazgatója, Felsmann Balázs bábáskodott, akit kineveztek a Dataplex ügyvezetőjévé is. Az igazgató 2004 szeptemberében hagyta ott a Béres Rt.-t (a Dataplex-szel együtt), és az év végével a Kóka János irányította gazdasági minisztérium vagyongazdálkodási főosztályvezetője lett. Felsmann Balázs - aki 2006 óta immáron “infrastruktúra-fejlesztésért felelős szakállamtitkár” - az ügy kapcsán felhívta a figyelmünket: az ominózus események időpontjában, 2005-ben már nem volt a Béres Rt.-vel kapcsolata, így nem működhetett az ügyletben közre. (A cégben meglévő néhány százalékos, a Béreshez kötődő tulajdonrészét ő is 2005-ben adta el.)

A Dataplex már a kezdeti időkben is igen kedvező eredményeket produkált: néhány százmilliós árbevételét majdhogynem minden évben megduplázta. A szakma a saját piacán - vállalatok internetes számítógépeinek tárolásában - a legnagyobbként említette. A cikk ennek ellenére úgy tudja, a társaság ekkor még “kongott az ürességtől”, de 2005 végével - tehát a Magyar Telekom-felvásárlás után - hirtelen megszaporodtak az állami megrendelések. A Magyar Posta olyan pályázatot írt ki - állítja az írás - amit csak a Dataplex tudott teljesíteni, és a Villamosenergia-Ipari Rendszerirányító is oda helyezte egyes berendezéseit. (A Dataplex tucatnyi kisebb-nagyobb magáncéget felsoroló internetes referencialistája egyik céget sem említi.) A cikk emlékeztet a Máv Informatika Kft. ügyére is, amellyel az írás tanúsága szerint végül nem jött létre szerződés. Felhívják a figyelmet, hogy a gazdasági minisztérium felügyelete alá tartozó MÁV leányvállalatát az a Hercegh Tamás vezeti, aki Felsmann Balázs időszaka alatt tanácsadó volt a Dataplexnél.

Kóka János lapunknak az ügy kapcsán elmondta: soha semmiféle kapcsolata nem volt a cikkben említett offshore-cégekkel. Hozzáfűzte: politikusként soha egyik hozzá köthető gazdasági érdekeltség helyzetének javítása érdekében sem járt közben. A Dataplex állítólagos állami megrendelései érdekében szintén nem gyakorolt nyomást senkire, mi több, ezen cégek közül egyik sem tartozik minisztériuma felügyelete alá. A nyomásgyakorlás vádját Felsmann Balázs is hasonlóképpen utasította vissza. A Magyar Telekom sajtóosztályán arra a kérdésünkre, hogy a cégnek volt-e a vásárlás előtt értesülése a várható állami megrendelésekről, azt válaszolták, hogy a vásárlás előtt kizárólag piaci információik voltak. A Dataplex vezetőjét, Szabó Gábort, Lepp Gyulát, illetve Forgó Zoltánt nem tudtuk elérni.

---

A Heti Válaszban, a Magyar Nemzetben, majd a Hír TV-ben közölt anyag egy rövidebb változata tavaly februárban jelent meg a www.kakaobiztos.hu oldalon. A Google internetes kereső ugyan megtalálja az írást, de az ma már nem tölthető le az eredeti szerverről; szerencsére a Google saját “memóriája” megőrizte azt. A beszédes nevű internetes oldalt a Magyar Informatikusokért Egyesület jegyezte be, amelynek telefonszámán lapunkat Soltész Attilához irányították; őt 2002-ben választották a Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas informatikai kabinetvezetőjévé. Kérdésünkre elmondta, az oldal működtetését “érdeklődés híján” néhány hónapja beszüntették. Hozzátette, formálisan semmi közük nincs a Fideszhez, igaz, beállítottságuk hasonló.