A tavaly decemberben a Szülőföld Alapról elfogadott törvény alapján létrejövő regionális egyeztető fórumon a magyarországi és a határon túli magyarok felelős vezetői egyeztetik majd a célokat. Az ülésre egy későbbi időpontban kerül sor. Értesülésünk szerint elképzelhető, hogy a tanácskozást már a jövő hét első felében megtartják.

A konzultáció kapcsán Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke lapunk kolozsvári tudósítójának elmondta: a szövetség egyik fő szempontja a magyarországi támogatási rendszer kiszámíthatóságának növelése. Hozzátette: olyan rendszer kialakítását szorgalmazzák, amely az anyanyelvi oktatás működtetésének és fejlesztésének, a kulturális értékek ápolásának, a civil és a szakmai szervezetek normatív támogatását teszi lehetővé, de ugyanakkor odafigyel a kisebb települések, közösségek és intézmények programjaira is, amelyek a szórványban például rendkívül fontosak. Azt szeretnék, ha az anyaországi gazdasági helyezettel összehangolt módon lehetőség nyílna nagyobb projektek támogatására is, például éveken át tartó országos gyűjtemények létrehozására.

Takács szerint az elmúlt években lejáratták a „határon túli magyar” kifejezést. – Van, aki ezt nem nemzeti ügynek, hanem pártügynek tekinti. S ezt is rendbe kell tenni – mondta. Kifejtette: helytelen „határon túli magyar kultúráról”, illetve annak támogatásáról beszélni, mert az olyan, mintha „határon túli Ady Endréről” vagy „határon túli Bartók Béláról” beszélnénk, miközben mindegyik az oszthatatlan nemzeti örökség része.

– A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja megküldte a Miniszterelnöki Hivatalnak azokat a javaslatait, amelyekről nyilván nemcsak mi tartjuk úgy, hogy a magyarországi költségvetési támogatás elsőbbséget élvező céljai között kellene szerepelniük. Nagy érdeklődéssel várjuk a Szülőföld Alap prioritásainak bemutatását – közölte lapunk pozsonyi tudósítójának érdeklődésére Bugár Béla. A pártelnök elmondta, hogy rendkívül fontosnak tartják a határon túli magyarok nemzeti közösségek kisebbségi oktatásügyi programjainak felkarolását. – Az eddiginél is nagyobb figyelmet kell szentelni a magyar tannyelvű óvodáknak, hiszen ezek a korszerű intézmények jelentik az anyanyelvi oktatás alapjait és jövőjét – hangsúlyozta.