Az irat egy új demográfiai-társadalmi helyzet kialakulását feltételezi, és sok százezer, akár milliós nagyságrendű külföldi  eredetű népesség integrálásának szükségességét vázolja fel.

A dokumentum szerint meg kell teremteni annak feltételeit, hogy  Magyarország be tudja indítani saját, meghatározott válságövezeteket  célzó áttelepítési programját, e célra már 2005-től uniós támogatás is felhasználható - jelentette az MTI.

A nem nyilvánosnak minősített dokumentumban a többi között az alábbi megállapítások szerepelnek:

A természetes reprodukcióra tett „józan” feltételezések mellett csakis egy emelt szintű bevándorlás jelentheti a népességfejlődés konszolidálását. Ez viszont feltételezi, illetve maga után vonja új demográfiai-társadalmi helyzet kialakulását: sok százezer, akár milliós nagyságrendű külföldi eredetű népesség integrálódásának szükségességét. A jelen folyamatok alapján ezt a népességrészt a legnagyobb valószínűség szerint az ázsiai országokból érkező migránsok adják majd.

A külföldiek létszáma megtízszereződhet, arányuk pedig akár 10% fölé emelkedhet a század első felében.

Ezen felül az e folyamat révén keletkezett munkaerőhiányt szelektív, a migrációs érdekeket szolgáló foglalkoztatáspolitikai intézkedésekkel - hiányszakmák feltöltése migráns munkavállalókkal - lehet csökkenteni.

Ennek megfelelően, és figyelembe véve a Magyarországra érkező nem magyar ajkú migránsok származási országának jellegét, hazánk számára az ázsiai migránsok különösen fontos szerepet kaphatnak a jövőben. Erre a ma is megfigyelhető folyamatra/jelenségre - a benne rejlő lehetőségek kiaknázásának céljából - indokolt ráerősíteni azzal, hogy egyes munkaerő-piaci szektorokban, és egyes személyi kör részére (pl. önfoglalkoztatók, kulcsszemélyzet) külön programokkal segítjük az ázsiai migránsok bevándorlását Magyarországra.

Meg kell teremteni az áttelepítési programok beindításához és működtetéséhez szükséges, a menekültügyi szabályozás tárgykörébe tartozó jogszabályi feltételeket.

Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a kellő integrációs intézményrendszer kialakítását követően Magyarország be tudja indítani saját, meghatározott válságövezeteket célzó áttelepítési programját.

"Petrétei mondjon le"

Lemondásra szólította fel Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztert Semjén Zsolt a KDNP elnöke a  migrációs dokumentum miatt. "A hazudós miniszterelnöknek hazudós minisztere van" - fogalmazott csütörtöki sajtóértekezletén Semjén Zsolt. A KDNP elnöke hozzátette: ha Petrétei József tudott a dokumentumról, akkor  morálisan, ha nem tudott, akkor szakmailag alkalmatlan.

Péterfalvi: nincs jogkövetkezménye a kiszivárogtatásnak

A kiszivárogtatás akadályozza az államigazgatási szervek normális működését, még sincs büntetőjogi felelőssége annak, aki kiszivárogtat egy döntés-előkészítő anyagot - mondta el Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos csütörtökön.

Az MTI azzal kapcsolatban kérdezte az ombudsmant, hogy a KDNP nyilvánosságra hozta a migrációs stratégiáról - a párt közlése szerint - a kormány számára készített előterjesztést. Fedőlapján az anyag hivatkozik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényre, amely alapján a dokumentum a készítésétől számított tíz évig nem nyilvános.

Péterfalvi Attila emlékeztetett rá: a közérdekű adatok nyilvánossága alkotmányos alapjog, amelyet az átlátható kormányzás, átlátható helyi igazgatás érdekében biztosít az állam és csak szigorú feltételek mellett lehet korlátozni. Mint mondta, az államigazgatás normális működéséhez szükséges, hogy a döntés-előkészítő adatok ne váljanak keletkezésük pillanatától nyilvánossá. Ezért az adatvédelmi törvény úgy szabályozza ezt a kérdést, hogy az az adat, amelyet a közfeladatot ellátó szerv - s a kormány egyértelműen ilyen - döntése megalapozását szolgálja, a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános - mondta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a passzus nem abszolút  korlát,mivel az államigazgatási szerv vezetője engedélyezheti az adat megismerését, és a döntés meghozatala után csak nagyon szigorú szabályok szerint lehet elutasítani az adat megismerésére irányuló kérelmet.

Mint mondta, az állam- illetve szolgálati titok megsértőjének büntetőjogi felelőssége van, míg a kiszivárogtatásnak nincs "kifelé" szankciója, jogkövetkezménye. 

Azoknak az embereknek, akik ezt a döntés-előkészítő anyagot nyilvánosságra hozták, nincs büntetőjogi felelősségük. Munkajogi felelőssége van annak, aki az államigazgatási szervnél biztosította az adat megismerését, akár úgy, hogy átadta a dokumentumot - mondta.

(Forrás: MTI)

Semjén Zsolt