A környezetvédelemmel már akkor, 1968-ban találkozott, amikor itthon ennek a szóöszszetételnek még nem sok értelme volt. Tartalma meg végképp alig. Láng István egy UNESCO-ösztöndíjnak köszönhetően több nyugat-európai országban is kutatásszervezést, tudománypolitikát tanulmányozott. Megtapasztalta, hogy a világ szabadabbik felén már környezetvédelmi kutatási tanácsokat alakítottak. 1970-ben az MTA főtitkárhelyetteseként részt vehetett az UNESCO közgyűlésein. Ekkor fogalmazták meg az Ember és a bioszféra programot, amelyet 1971-ben fogadtak el. "Az UNESCO közgyűlésén Magyarország nevében én szavaztam igennel. Akkor érlelődött meg bennem, hogy áttérek erre az új irányzatra, a környezetvédelemre" - emlékezett a meghatározó váltásra Láng professzor.

A hetvenes évek végén a Balaton környezetvédelmi kutatási programjának a vezetője volt. 1983-ban azt a szakértői csoportot vezette, amely az akkori kormányzat számára a tó hosszú távú fejlesztését célzó intézkedéseket fogalmazta meg. Ezek közül azóta számos megvalósult: ilyen a kis-balatoni víztározó megépítése, a nagyüzemi állattartótelepek felszámolása, a tó településeinek csatornázása. Ezek is hozzájárultak a tó vízminőségének látványos javulásához.

1983-1987 között tagja volt az ENSZ híressé vált környezet és fejlődés világbizottságának (Bruntland-bizottság), amely a Közös jövőnk című jelentést készítette el. (Február 26-án lesz húsz éve, hogy a bizottság elfogadta.) A bizottság tagjai belekerültek a nemzetközi környezetpolitika fősodorvonalába. Láng István is minden jelentősebb nemzetközi konferencián részt vett.

Néhány példa: a magyar küldöttség tagjaként ott volt az ENSZ környezet és fejlődés konferenciáján (1992. június 3-14., Rio de Janeiro), a FAO világélelmezési csúcsértekezletén (1996. november 13-17., Róma), az ENSZ-közgyűlés környezetvédelmi ülésszakán (1997. június 23-27., New York), illetve az ENSZ johannesburgi, Fenntartható fejlődés világtalálkozóján (2002. augusztus 26.-szeptember 4.). Közben itthon is akadt munkája. 1993-1994-ben részt vett a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatosan a hágai Nemzetközi Bírósághoz benyújtott magyar kereset dokumentációjának összeállításában.

1996 áprilisában alakult meg az Országos Környezetvédelmi Tanács, amelynek tagjai két évre a tanács elnökének választották - 2002. júliustól újabb két évre elnök lett. Legutóbbi nagy vállalkozása a klímaváltozással kapcsolatos Vahava-program irányítása, amelynek 220 oldalas jelentése tegnap jelent meg. Döntően neki köszönhető, hogy a kormányzat úgy döntött, elkészíti az ország klímaváltozással kapcsolatos stratégiáját. "Úgy érzem, ezzel a munkával az én aktív időm lejárt. Jöjjenek a fiatalok" - véli a professzor, aki szerint az emberek klímaváltozással kapcsolatos attitűdje az elmúlt évtizedekben sokat változott. "Remélem, én is hozzájárultam ehhez." Fontos eredményének tartja, hogy a kutatási prioritások közé ez a téma is bevonult, bár a politikusok ma is keveset beszélnek a környezetvédelemről.

A professzor szabadidejében a bélyeggyûjtés mellett híres madarász