Libatömés: fordulópont az influenzától?
Az állatvédő szervezetek kevésbé optimisták, szerintük a járvány magyarországi hatása még elenyésző, a tömés gazdasági súlya pedig túlságosan nagy ahhoz, hogy egy hatékony (ön)korlátozást be lehessen vezetni.
- Itt az ideje, hogy a magyar termelők is felhagyjanak végre a liba- és kacsatömés botrányos gyakorlatával, és most az alkalom is megvan hozzá: a baromfi-influenza miatt úgyis sok állatfarm kiürül, egyszerűen nem kell újraindítani a termelést, és közben fokozatosan (a kártalanítással összekötve) be kell vezetni a tilalmat - állítja Kecskeméti Károly. A szakember neve mellé leginkább az "állatvédelem régi harcosa" meghatározás illeszthető: korábban évekig a Magyar Állatvédő Társaságok Szövetségének az ügyvezetője volt, ő képviselte hazánkat az Eurogroup for Animal Welfare (az Európa Tanács állatvédelemmel foglalkozó bizottsága) ülésein, s legalább két évtizede foglalkozik a libaüggyel.
Ezalatt Európában sorra születtek meg az erőszakos tömést kategorikusan tiltó állatvédelmi törvények, mára 14-re nőtt az állatkínzó májhizlalási gyakorlatot büntető európai országok száma (legutóbb Lengyelországban indult be a teljes tiltáshoz vezető jogi procedúra, s immár csak Magyarországon, illetve a máj legnagyobb termelőjének és piacának számító Franciaországban és Belgium francia részén gyakorlat a tömés).
A kacsákat és a libákat azért tömik, hogy a legértékesebb "alkatrészük", a májuk nagyobbra nőjön. A művelet (és az eredménye) kétségkívül jobban emlékeztet az állatkínzásra, mint az etetésre: műanyag csövet dugnak le az állatok torkán, s azon keresztül tíz másodperc alatt annyi kukoricát nyomnak le a begyükbe, mintha egy átlagos testtömegű felnőttnek 13 kiló ebédet kellene elfogyasztania. A tortúra során gyakran sérül a csőr és a nyelőcső, a máj megdagadása pedig azzal jár, hogy a madarak elnehezülnek, nehezen kapnak levegőt (a megnagyobbodott máj kevés helyet hagy a tüdőnek).
Emellett a hizlalásra szánt szárnyasokat szűk ketrecekben, nagy tömegben tartják, ami kedvez a betegségek és a fertőzések kialakulásának, és - a víziszárnyasok természetes életkörülményeivel összehasonlítva - már önmagában is állatkínzásnak tekinthető. A hazai szabályozás paradox voltát mutatja, hogy ami a libáknál és a kacsáknál legális, az bármely más állat esetében büntetendő cselekménynek minősülne.
A mérleg másik serpenyőjében kizárólag gazdasági érvek vannak: a hízott kacsa- és libamáj fontos exportcikk, a tömés több mint ezer családnak biztosít megélhetést, és néhány nagy baromfiipari céget is eltart. A Baromfi Terméktanács adatai szerint évente mintegy 3,4 millió libát hizlalnak évente Magyarországon. A technológia az utóbbi években sokat korszerűsödött - a csövek például régebben fémből voltak, tágasabbak lettek a ketrecek, rövidült a tömési idő (legalábbis a libák esetében, a kacsákat ma is inkább kézzel tömik).
Magyar József, az ágazatban érdekelt egyik nagyvállalat, a Hungerit vezérigazgatója szerint a madárinfluenza a hizlalásra szánt állományt eddig jórészt elkerülte - összesen 10 ezer szürke "májlibát" kellett a betegség miatt leölni -, vagyis a járvány ezen a területen nem teremtett új helyzetet, ma is nagyjából ugyanannyi madarat tömnek az országban, mint mondjuk két évvel ezelőtt.
Hasonlóan vélekedett Pentz Levente, a Fauna Állatvédő Egyesület szakértője is, aki - leszögezve, hogy a tilalmat indokoltnak tartaná - kérdésünkre úgy fogalmazott: egyelőre még túl nagy a májexportban rejlő gazdasági haszon ahhoz, hogy a döntéshozók komolyan megfontolják a korlátozást.
Európai szinten a Vier Pfoten (négy mancs) nevű szervezet foglalkozik a legintenzívebben az állatkínzó tömési gyakorlat betiltatásával. A mozgalom - és annak magyar tagszervezete, a Négy Mancs Alapítvány - tavaly európai kampányt indított az állatok erőszakos etetése ellen, olyan film- és fényképfelvételekre támaszkodva, amelyeket jórészt Magyarországon rögzítettek. A kampányban eddig több mint 10 ezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze, és több hazai liba- és kacsafarmon is hatósági vizsgálat indult állatkínzással kapcsolatos bejelentések miatt.
Ennél is kézzelfoghatóbb eredmény, hogy számos áruházlánc - többek között a Billa, a Penny, a Bipa, a Merkur, a Mondo egész Európában, a Spar-csoport pedig Ausztriában levette a polcokról a hízott májból készült termékeket.
