Részvénytársasággá alakítanák az OEP-et
Bár koalíciós egyezség, így politikai döntés sem született még az egészségügy biztosítói modellváltásáról, a szaktárca és az üzleti biztosítók képviselői dolgoznak a jogszabálytervezeteken.
Hat munkacsoportban vizsgálják a biztosítói modellváltás makrogazdasági, nemzetközi összefüggéseit, valamint a szabályozással, a humán erőforrással, a fogyasztói jogokkal, a kötelező egészségbiztosítással és a kommunikációval kapcsolatos kérdéseket. Készül forgatókönyv az egybiztosítós modell átalakítására, illetve a több-biztosítós rendszer bevezetésére is.
Bármely forgatókönyv mellett is döntenek a koalíciós pártok, a lapunk birtokába került munkaanyagból egyértelmű, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) zártkörű részvénytársasággá alakul. Egyetlen tulajdonosa az állam lenne. A biztosítók magatartási szabályait meghatározó, csaknem kész jogszabálytervezet lényegében az SZDSZ egészségbiztosításról szóló, 2006-ban a választások előtt a parlamentnek is benyújtott, ám már meg nem tárgyalt javaslata. Az OEP-részvénytársasággá alakítása melletti érv, hogy így rugalmasabban szelektálhatna a szolgáltatások között, valamint az is, hogy így később könnyebben privatizálható.
Amennyiben a több-biztosítós modell mellett döntenek, az üzleti biztosítók piacra lépésének kezdetén az OEP Zrt. feladata lenne a piaci kudarcok korrigálása, az tönkrement biztosítók ügyfeleinek ellátása.
A javaslat szerint a közfinanszírozott piacra lépő magán-egészségbiztosító céget minimálisan 200 millió forintos tőkével lehet bejegyeztetni. Az összeget már az első évben intézményfejlesztésre kell fordítani. Legalább 650 milliós biztonsági tartalékot is föl kell mutatni. (Ez a hazai üzleti biztosítóknak nem jelent akadályt.)
Ha a több-biztosítós rendszert vezetik be, a magánbiztosítók teljeskörűen szervezhetnék a hozzájuk belépők ellátását, az állam által finanszírozott feladatok költségeit utóbb számlázhatnák. Egy-egy üzleti biztosítóhoz minimum 100 ezer, maximum 2 millió ember tartozhatna. A biztosítottak egyéni számlájáról maximum négy százalékot fordíthatna működési költségekre a biztosító. Ez valamivel nagyobb összeg, mint amenynyit jelenleg az OEP önmagára költ. A javaslat előírja a kötelező betegút-szabályozást - vagyis visszaköszön benne az irányított betegellátási rendszer -, valamint azt is, hogy a magán- és az állami biztosító díjtételei között legfeljebb plusz-mínusz ötszázalékos különbség lehet.
Azt a kérdést, hogy legyen-e több egészségbiztosító Magyarországon, a Népszabadság 2007. február 28-án tartandó budapesti konferenciáján igyekszik megválaszolni az érintettek megszólaltatásával. A Népszabadság ezúttal a politikusok helyett a szakértőkre bízza az érvelést: az egészségügyben dolgozókra, kutatókra és a lehetséges új piacra lépőkre. A lap által "Hitek és tévhitek az egészségbiztosítási modellekről" címmel szervezett konferencia megpróbálja bemutatni a be a lehetséges megoldásokat.
