Romano Prodi 13 pártot tömörítő kormánya még egy évet sem élt meg, és Olaszország azt kérdezi, mi lesz most? Váratlanul következett be a válság: a felsőházban nem az ellenzék, hanem a tavalyi választásokon győztes pártok mondtak nemet a külügyminiszter Massimo D'Alema beszámolójára - vagyis a kormány külpolitikájára, ezen belül is elsősorban az afganisztáni katonai misszió további finanszírozására. Végül is a szenátusban két szavazattal maradt alul a kormány.

A válság első jelei már a múlt szombaton megmutatkoztak. A Vicenzában rendezett kormányellenes tüntetésen ugyanis az amerikai támaszpont bővítése ellen tiltakozó helyi lakosokkal együtt vonultak fel a balközép radikális szárnyának politikusai is, akik tegnap ismételten nemet mondtak Prodi "Washington-barát politikájára". Ezért nem volt elég a külügyminiszter távozása.

Ezek után Prodi (aki 1998-ban, az akkor másfél évig tartó első kormánya idején is egy szavazaton bukott meg a parlamentben) átadta lemondását Giorgio Napolitano elnöknek, aki ma megkezdi a pártokkal a konzultációkat a kormányválság megoldásáról. Több változat közül választhat most Itália. Például az államfő ismét Prodira bízhatja a kormányalakítást, akinek a képviselőházban és a szenátusban is bizalmat kell kérnie. Elképzelhető az is, hogy új koalíció alakulhat a jobbközép szövetségből kilépett Kereszténydemokrata Unió támogatásával. De nincs kizárva egy szakértői kormány létrehozása sem. Az előre hozott választásokat jelenleg sem a többségi pártok, sem a "nemzeti szégyent" emlegető ellenzék nem szorgalmazza.

Prodi